Tizennégy intézmény harminc különböző gyűjteményéből kölcsönzik a Joseph Haydn halálának 200. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás anyagát. Ezek jórészt anyagi ellenszolgáltatás nélkül bocsátják a Zenetörténeti Múzeum részére sokszor felbecsülhetetlen értékű tárgyaikat, irataikat, és a gyűjtemények munkatársai is egy éve lényegében társadalmi munkában segédkeznek az ország egyetlen idei Haydn-kiállításának létrejöttében. Mint azt megtudtuk, a tárlat még impozánsabbnak és látványosabbnak készült, de az anyagi lehetőségek gátat szabtak a képzeletnek. Ennek ellenére, bár szerényebb körülmények között, de sikerült a megfelelő nívót fenntartani, így olyan ritkaságokat láthatunk majd, mint kottakéziratok, első kiadású kotta, szövegkönyvek, színlapok, jelmeztervek, levelek, hangszerek, Haydn az Esterházyakkal kötött szerződése, illetve a zeneszerzővel kapcsolatos műkincsek sora. A komplex tárlat nemcsak a zenére koncentrál, hanem a felújított múzeum nyolc termében, mintegy 450 négyzetméteren képző- és iparművészeti, egyház- és hadtörténeti dokumentumok segítségével Haydn korát és környezetét, illetve a zeneszerző munkásságának kultúrtörténeti hátterét is bemutatja.
A közel egy évig, 2010. március 31-ig megtekinthető összeállítás lesz a bicentenáriumi Haydn-év egyetlen hazai kiállítása, amely kifejezetten a magyar kultúrtörténet számára is alapvetően fontos zeneszerző alakjára koncentrál, a Fertőd–Eszterháza felújítás alatt álló kastélyában berendezett, szintén májusban nyíló jubileumi tárlat ugyanis elsősorban nem Haydnt, hanem a mecénás „Fényes” Miklóst állítja majd a középpontba.
Annak érdekében, hogy a kiállítás ne csak a szűk értelemben vett „szakmához” szóljon, hanem minden zene iránt érdeklődőhöz, a múzeum koncertsorozatot is indít, illetve hangversenyekkel egybekötött múzeumpedagógiai programokat szervez diákoknak, valamint a vitrinek mellett található leírások mellett modern audioguide rendszer segíti majd a tájékozódást. A budai Vár történelmi környezetében, a Táncsics Mihály utca 7. szám alatt található Zenetörténeti Múzeumot a Magyar Tudományos Akadémia saját keretéből újíttatta fel százmillió forint értékben.
A sikertörténetet némileg árnyalja az a jellemző magyarországi helyzetkép, hogy a kiállítás költségeire szánt támogatás a kiadásokhoz képest jelentős mértékben késik, és ennek hiányát csak az elszánt emberek lelkesedése és a fizetési szándék iránti bizalom tudja áthidalni. Ilyen a Novastore cég is, amely tízmilliós nagyságrendben a piaci ár töredékéért, ráadásul hitelbe készítette el a kiállításhoz szükséges különleges vitrineket. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól megtudtuk: a Haydn-év keretéből biztosított húszmillió forintos támogatás utalása nem történt még meg. A Zenetudományi Intézetet április 3-án tájékoztatták a támogatásról, május 6-án pedig bekérték a szükséges pénzügyi adatokat, amelyek a tárca sajtóosztályának tájékoztatása szerint a mai napig nem érkeztek meg. Az OKM úgy fogalmazott: az adatok beérkezését követően a lehetőségekhez képest minél hamarabb utalják a pénzt.
Nem először találkozunk hasonló helyzettel: a Bartók- és a Kodály-év is csak azért volt sikeres, mert a szakma nem várta meg, hogy az állam az utolsó pillanatban eldöntse, meghirdeti-e hivatalosan is a jubileumokat, és ha igen, mekkora összeget szán rá, hanem az elszánt zenészek, kutatók és koncertszervezők saját lehetőségeiken belül előre megszervezték a programokat, leszerződtették a fontos művészeket és lefoglalták a nagy hangversenytermeket.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
