„Nincs több támogatás az offshore cégnek”

A korábbi kétmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatás után a kormány nem ad újabb költségvetési forrásokat a nagyrészt offshore háttérrel működő vakcinagyártó magánvállalkozásnak. Igaz, az állam várhatóan több száz millió, vagy akár több milliárd forint értékben vásárol majd a cég új influenza elleni oltóanyagából – derül ki Székely Tamás egészségügyi miniszter lapunknak adott interjújából. A tárcavezető beszélt arról is, nem tartja ellentmondásnak, hogy miközben állítólagos szakértői kormány tagja lett, ő éppen most vállal MSZP-s országgyűlésiképviselő-jelöltséget.

Miért csak most érkezett meg az Egyesült Államokból az új típusú influenza elleni oltóanyag kifejlesztéséhez szükséges vadvírus?
– A WHO először április 24-én jelentette be az új típusú influenzavírus izolálását, ehhez képest másfél hét múlva hazánk, Európában másodikként megkapta a vadvírust.
– Milyen szerepet vállal majd az állam a vakcina kifejlesztésében?
– Egy gyógyszer előállítása és annak finanszírozása a gyártó feladata. Ha olyan készítményről van szó, amelyre az államnak szüksége van, akkor abból vásárol.
– Tehát a korábbi kétmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatás után nem kap újabb költségvetési pénzt a vakcinagyártó Omninvest Kft.?
– A vakcinák ellenértékén kívül nem.
– Nem volt indokolatlan a korábbi támogatás is? Akkor azt állították, hogy az állam akár százmilliárdos haszonra is szert tehet az eladások utáni részesedéssel, végül azonban egyetlen ampullát sem értékesítettek.
– Ha az ember a jövőbe látás képességével rendelkezne, akkor nagyon sok mindent másként csinálna. Amikor a kormány úgy döntött, hogy a madárinfluenza elleni védőoltást ki kell fejleszteni, akkor ez jó döntésnek tűnt, aminek elsődleges oka természetesen nem az anyagi haszonszerzés volt, hanem a lakosság legmagasabb szintű és legbiztonságosabb ellátása. A világ számos területén fertőző madarak röpködtek, számos helyen megfertőződött a háziállat-állomány, és sok ember is megbetegedett. Más kérdés, hogy a madárinfluenzából végül nem lett világjárvány és így piac sem lett az oltóanyag értékesítéséhez. Azt kellett eldönteni, mi az a befektetés, ami biztosítja a lakosság megfelelő szintű védettségét. Lehetett volna azt mondani, hogy nem komoly a fenyegetettség, nem veszünk semmit, nem támogatunk semmit. De ha mégis kitört volna a járvány, akkor biztosan azt mondták volna, hogy alkalmatlan volt a vezetés. Azt ne felejtsük el azonban, hogy a korábbi fejlesztésnek köszönhetjük, hogy hazánk most lépéselőnyben van nagyon sok országhoz képest, hiszen vadvírusból is tudunk oltóanyagot előállítani.
– Követendő példának tartja, hogy milliárdos állami támogatásoknál, illetve pályáztatás nélküli milliárdos állami beszerzéseknél offshore cégeket részesítenek előnyben, amelyeknek nem ismert a tulajdonosi háttere?
– Számunkra az a lényeg, hogy a vakcina jó legyen. Az Omninvest 1991 óta van jelen a magyar piacon, s 1995 óta gyárt folyamatosan influenza elleni oltóanyagot. Érdekes módon 1998 és 2002 között senkit sem zavart, hogy a tulajdonosi körben offshore cég is van.
– Miközben a jogszabályok tiltják, hogy például állami vezető cégének állami támogatás jusson, eközben gond nélkül juthat pénz olyan vállalkozásnak, amelynek tulajdonosi körét nem kell felfedni.
– Ma Magyarországon a hatályos jogszabályok nem tiltják, hogy bármilyen cégben ismeretlen tulajdonú külföldi tőke legyen. Tudomásom szerint a kormány ezzel kapcsolatban egyébként hamarosan jogszabály-módosítást fog kezdeményezni.
– Tervezi, hogy Rácz Jenő exminiszterhez hasonlóan a kamerák kereszttüzében elsőként oltatja be magát az új vakcinával?
– Nem.
– Bajnai Gordon kinevezésekor a szocialisták azt mondták, szeretnének szakértői kormányt. Miért döntött úgy épp most, hogy politikai szerepet vállal, s szocialista színekben indul a 2010-es országgyűlési választásokon?
– 2009 januárjában beszélgettünk erről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel, akkor dőlt el ez a kérdés. Ettől nem változik meg a szakmai programom, a szakmai felkészültségem. A kormányban továbbra is szakemberként dolgozom, ahogy tettem ezt a Gyurcsány-kormányban is.
– Elmondta Bajnai Gordon, hogy miért szavazott önnek bizalmat a miniszteri poszt megtartásához?
– Azt mondta, neki szimpatikus, ahogyan vezettem a tárcát. Megkérdezte, tudnék-e vele együtt dolgozni, majd megbeszéltük, milyen elképzeléseink vannak. Szó esett forráskivonásról is. Én azt mondtam, nem gondolom, hogy az ágazatból a jövőben további forrást lenne szükséges elvonni, s jelezte, hogy ő sem kívánja ezt.
– Ismételt kinevezésekor ön nem szabta feltételként, hogy további elvonás nem sújthatja az ágazatot?
– Gazdasági válság idején az egészségügyet nem lehet különválasztani más területektől. Ez a kormány a válságot akarja kezelni. A miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy a legutóbbi 30 milliárd forintos elvonás szükséges és elégséges feltétele a stabilizációnak. Ha azt látnám, hogy a gazdaság jó irányban halad, mégis pénzt akarnak elvenni az egészségügytől, akkor egészen másként reagálnék. Más azonban a helyzet akkor, ha továbbra is csökkenne a foglalkoztatottság, nőne az államadósság és egyéb más kedvezőtlen trendek mutatkoznának a gazdaságban. Akkor másként kellene értékelni az egészségügyet érintő intézkedéseket.
– Ezek szerint elfogadna egy újabb megszorítást?
– Nem ezt mondtam. A jelzések most arra utalnak, hogy ez a csomag, amit a kormány előkészített, elégséges lesz a válság kezeléséhez.
– Korábban egy rendezvényen azt mondta, ha további elvonás éri az egészségügyet, akkor ön távozik a posztjáról…
– A miniszterelnökkel nem olyan a kapcsolatunk, hogy kész döntésként azt mondja, ennyit vagy annyit elveszek az ágazattól. Nyilvánvalóan ez csak egy konzultáció témája lehetne.
– Elődeivel ellentétben nem állt elő nagy ívű átalakítási elképzelésekkel, amelyekkel meg akarná változtatni a rendszer alapjait. Kapott olyan utasítást Bajnai Gordontól, hogy akár a semmittevés árán is, de törekedjen a béke fenntartására?
– Folytatjuk a kormány által tavaly elfogadott Biztonság és partnerség programunkat, ezt a miniszterelnök úr miniszterként is támogatta és most is támogatja, így az abban leírtakat kell végrehajtanunk.
– Ezzel szinte biztosnak tűnik, hogy nem fog nagy reformerként bevonulni a magyar egészségügy krónikájába…
– Nem ez a célom, nem ezért vállaltam a feladatot. Mégis azt gondolom, hogy sokat tettünk. Sok olyan lépést tettünk és tervezünk a jövőben is, amelyek alapvető, reform jellegű változást jelentenek az ellátás egy-egy területén. Ma Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely például azt rögzítené, hogy csak az végezzen nagy mellkasi műtétet, aki végzett már valaha legalább tíz ilyet, és legalább két olyan kollégája van, aki ért ahhoz a beavatkozáshoz. A biztonságos betegellátáshoz ugyanis gyakorlat kell. Szerintem ez reformértékű lépés, bár valóban nem annyira látványos. A minimumfeltételekről szóló jogszabályt is hamarosan módosítjuk, hogy egyértelmű legyen, mi kell a működési engedélyhez, s az milyen betegek ellátásához ad felhatalmazást. Nyilvánvalóan másfajta intézkedéseket lehet hozni egy kormányzati ciklus elején, és másokat egy ciklus utolsó évében. A mostani helyzet ilyen értelemben az ellen szól, hogy extrém, nagy reformokba kezdjünk.
– Van önben keserűség, hogy nem a kormányzati ciklus elején lett miniszter? Akkor másfajta változtatásokhoz is hozzákezdett volna?
– Az valószínűleg más szituáció lett volna. Hozzáteszem, hogy az elődeim számos intézkedésével egyetértettem. Alapkövetelménynek tartom magam is, hogy társadalombiztosítási alapra kell helyezni az egészségügyet, s aki járulékfizetésre kötelezett, annak valóban fizetnie kell. Azzal is egyetértettem, hogy rossz volt az a kórházi struktúra, ami Molnár Lajos miniszter hivatalba lépésekor a rendszert jellemezte, s azt valóban át kellett alakítani. Abban már valószínűleg nem értenék egyet vele, hogy miként kell az átalakítást végrehajtani. Tartalmilag tehát sok mindenben hasonlóan döntöttem volna, de nyilvánvalóan – mivel nem egyforma a személyiségünk –, másként valósítottam volna meg számos dolgot.
– Az említetteken kívül tervez még más intézkedéseket is?
– Július 1-jétől elindítjuk a háziorvosi minőségbiztosítási rendszert. Ezt fél évig teszt üzemmódban működtetjük, és ha a várt eredményeket hozza, akkor a jövő évtől a finanszírozáson is változtatni tudunk. A minőségbiztosítási rendszer érdemi változást hozhat a jelenlegi finanszírozási rendszerben, amelyben az alapellátók kapnak egy fix összeget, ami a praxis nagyságától függ, és kapnak egy másikat, ami az ellátandók számához és az orvos szakképzettségéhez kötött. 2010 végére megvalósul a mentésirányítás teljes átalakítása, a napokban jelent meg az erről szóló többmilliárdos uniós pályázat. Ez összehangolja a háziorvosi ügyeletet, az Országos Mentőszolgálat tevékenységét és a betegszállítást. Továbbá szeretnénk elérni az elektronikus taj-kártya-rendszer bevezetését is. Ezenfelül természetesen folytatódnak az uniós fejlesztések.