Születésnapi ajándék kételyekkel

Ennél szebben és méltóbb módon nem is ünnepelhették volna a Ferencváros labdarúgói az egyesület megalapításának száztizedik évfordulóját: nem elég, hogy a május 3-i születésnapon, vasárnap Dörömbözi Csilla egymaga öt gólt vágott a Győri ETO feletti 6-0-s első osztályú női bajnoki győzelem alkalmával, még a fiúk is visszajutottak az NB I-be! Ehhez a Cegléd elleni, szombati 4-1 után az is kellett, hogy a fő rivális Bőcs másnap csak 0-0-ra menjen a DVSC-DEAC-cal, aminek következtében 24 forduló után – azaz hattal a zárás előtt – így fest az NB II Keleti csoportjának élmezőnye: 1. Ferencváros 63 pont, 2. DVSC-DEAC 48, 3. Bőcs 44. A debreceniek második garnitúrája ugyan utolérhetné még a Fradit, de a „nagy Loki” miatt nem kerülhetne fel, a Bőcs hátránya viszont ledolgozhatatlanná vált.
Ennyi élcelődés után azért idézzük fel, hogy a Fradi soha nem esett ki az első ligából, hanem miután 2006 tavaszán a hatodik helyen végzett, az MLSZ úgynevezett fellebbviteli licencadó bizottsága azóta jogszerűtlennek nyilvánított adminisztratív döntéssel kizárta onnan. A pályán elszenvedett kudarcok csak ezután következtek, hisz miközben a csapat a tarolás, a százszázalékos mérleg igényével lódult neki az NB II-nek, 2007-ben a Nyíregyháza, 2008-ban pedig a Kecskemét és a Szolnok mögött kullogott be másodikként, illetve harmadikként, tavaly tizenhárom pontot vert rá az első helyezett.
Idén aztán magától értetődő természetességgel zár az élen az FTC, nem kis részben azért, mert a 800 millió forintos költségvetésű egylet egyetlen úgynevezett vetélytársában sem vetődött fel a Keleti csoportban, hogy megkísértse az NB I-et; a Bőcs például az első osztályú licenckérelmet sem adta be. Sikerről tehát túlzás lenne beszélni, az a felvetés pedig értelmetlen, hogy mire megy majd ez a keret jövőre? A Ceglédet ugyanis a Holczer – Lowton, (Kamate, 79. p.) R. Wolfe, Balog, W. Wolfe – Wedgbury, Ashmore, Morrison, Zsivoczky (Fitos, 73. p.) – Ferenczi, Shaw (Lipcsei, 78. p.) összetételű alakulat intézte el 4-1-re, de hogy a nyolc légiós közül az Ashmore-on és Shaw-n kívüli további hatot mi szél fújta az Üllői útra és mikor lebbenti onnan tovább, arra csak a tulajdonos üzleti és játékosmenedzselési szempontjai adhatnának választ. Mint ahogyan arra is, hogy a Sheffield United és a Ferencváros eredményessége között mennyire közvetlen és milyen irányú a korreláció. Az angol anyaegyesület – azért a 110 éves Fradi híveinek ezt a minősítést is szokniuk kell – ugyanis a Wolverhampton és a Birmingham City mögött harmadik lett a másodvonalban, így a rájátszásban a Reading, a Burnley és Preston North End ellenében küzd tovább a még feljutást jelentő egyetlen helyért. Vajon javítja vagy inkább rontja-e a Fradi pozícióit, ha a sheffieldiek felkerülnek a Premier League-be? Ami biztos: összehasonlíthatatlanul kisebb befektetéssel lehet magyar bajnokot produkálni, mint még BL-selejtezővel kecsegtető negyedik helyezettet a Premiershipben, ahol a földkerekség legtehetősebb klubja, a Manchester City is úgy nyolcadik pillanatnyilag, hogy tizedik még könnyedén lehet, hatodik ellenben már aligha.
Kérdés persze, hogy a vételi szándékot szült alapkoncepció, a BL-be jutásra esélyes csapat megszerzése, felépítése érvényes-e még egyáltalán. Erre a felvetésre pedig akkor adhatnánk hiteles választ, ha tudnánk, hogy a Ferencváros jövőjét Kevin McCabe vagy a magyar helytartó, az Esplanade Real Estate kft., azon belül is Szász András szándékai határozzák-e meg inkább. Előbbiről hihető, hogy számára a futball a kiindulási alap, utóbbinak egy ízben tettünk fel egy sajtótájékoztatón a labdarúgással kapcsolatos, triviális kérdést, ám azt nyilvánvalóan meg sem értette.
Találgatni tehát éppen akad mit. Afelől azonban kétség sem lehet, hogy a csőd szélére sodródott Ferencváros megmentésére annak idején csupán McCabe-ék adtak be pályázatot, tehát ha ők nincsenek, valószínűleg feljutás és 110. születésnap sincs. Legfeljebb Dörömbözi Csilla öt gólja maradt volna.