A perui indiánok megvédték élőhelyüket

A Peru és az Egyesült Államok között tavaly aláírt szabad kereskedelmi egyezmény értelmében a dél-amerikai ország parlamentje az őslakosok megkérdezése nélkül adta volna magánkézbe az Amazonas egyik forrásvidékének természeti kincseit, de az elnök végül visszakozott, és még bocsánatot is kért.

sHivatalos források szerint legalább 24 rendőr és 10 indián vesztette életét június 5-én és 6-án, amikor összecsaptak egymással a rendőrök és az amazóniai indiánok, akik az élőhelyük és kulturális önazonosságuk magánkézbe adását biztosító két elnöki rendelet eltörléséért tüntettek. A mészárlás miatt a jelenlegi államfő elődje, Alejandro Toledo is bírálta utódját, az elvileg szociáldemokrata, de a gyakorlatban inkább neoliberális Alan García Pérezt. Holott 2006 áprilisában éppen Toledo idézte elő a mostani viharos konfliktust. A latin-amerikai baloldal további térnyerésének megállítása érdekében a leköszönő elnök két választási forduló között fogadta el a szabad kereskedelmi szerződést az Egyesült Államokkal, hogy kész helyzet elé állítsa az esetleg mégis győztes Chávez-párti utódot. Peru 2002 óta az egyik olyan dél-amerikai ország, amelynek GDP-je évente átlagosan 7 százalékkal vagy még jobban nőtt, és azóta csak áprilisban esett vissza hirtelen recessziós szintre, mínusz két százalékra.
Az évezredforduló óta úgy tűnik, Peruban minden eladó. Tavaly nyáron Kína egy egész rézhegyet vett igen jó áron, és akkortájt döntött úgy a kormány, hogy (újra) privatizálja az Amazonas perui forrásvidékét is. Főleg a térségben kiosztott koncessziókkal akarja kiaknázni a földgáz- és olajkészletet, de a költséghatékonyság vezérelvét szem előtt tartó elnök, Alan García Pérez a vízkészletet és az őserdők gazdag faállományát sem hagyta figyelmen kívül. Erre a magánosító szemléletre nagyon jellemző az érvelés, hogy minek ekkora – körülbelül 40 ezer négyzetkilométeres – terület 400 ezer lakosnak. Ezért rezervátumot jelöltek ki nekik, hogy az állam zavartalanul értékesíthesse a vidék természeti kincseit, az elnök pedig az indiánok szemére hányta, hogy a kőkorszakban akarnak maradni, sőt akadékoskodásukkal akadályozzák az ország fejlődését. Idén először két hónapja, április 9-én tiltakoztak az indiánok – folyami kikötők, országutak és olajvezetékek lezárásával –, miután a dél-amerikai ország alkotmánybírósága márciusban törvénytelennek nyilvánította a kormány és a parlament azon tavalyi két rendeletét, amelynek egyike elősegítette volna az indiánok kulturális önazonosságának magánkézbe adását is. Kiirtásra ítéltek volna ugyanis 45 millió hektár őserdőt, hogy bioüzemanyagot termesszenek a helyén. A taláros testület döntésében az alkotmány azon alapelvével érvelt, hogy a vízhez mindenkinek joga van, sőt hangsúlyozta, nem szabad kockára tenni a jövő nemzedékek egészségét a természeti kincsek kiaknázásával járó pillanatnyi haszonért.
Az indiánok nyilván erőt merítenek a részsikerből Perun kívül is, hiszen a kormány nemcsak meghátrált, amikor június 18-án visszavonta az említett két rendeletet, hanem elvesztette a kudarc miatt távozó kormányfőjét is. Sőt Alan García elnök tévébeszédében elismerte, hibázott, amiért nem kérte ki a véleményüket a törvénnyel kapcsolatban, és még bocsánatot is kért. És ha az ország gyorsan rendezi is a fél éven belül második kormányválságot, újabb és még nehezebb idők várnak az új kabinetre is. Az amerikai őslakosok ugyanis javában szervezik az ENSZ-hez hasonló nemzetközi szervezetet, hogy megakadályozhassák többek között az erdők magánkézbe adását.