Utolsó premierjére készül a Magyar Állami Operaház: A szicíliai vecsernye című kevésbé ismert Verdi-operát mutatják be május 31-én Matthias von Stegmann rendezésében. A félig japán származású rendező szinkronrendezőként szerzett nevet magának, de az utóbbi időben opera-színrevitelei is sikert arattak. Az opera világában is nagy gyakorlatot szerzett, hiszen tizenöt éven keresztül volt rendezőasszisztens a bayreuthi ünnepi játékokon. Dolgozott már a londoni Covent Gardenben és a New York-i Metropolitanban is, törzshelyének mégis japán édesanyja révén a tokiói Új Nemzeti Színházat tartja. Matthias von Stegmann rendezéséhez a díszleteket Frank Philipp Schlössmann, a jelmezeket Nagy Viktória készíti.
A cselekmény 1282-be viszi vissza a hallgatót: a nevezetes év húsvétjának vecsernyéje idején, a templomba hívó harangszóra tört ki ugyanis az összetűzés a francia megszálló katonák és a szicíliaiak között, aminek következtében a helyiek felkoncolták a Palermóban állomásozó kétezer fős megszálló francia sereget. A Verdi-féle történet egy szerelmi szállal is kibővült, amely Elena hercegnő és Arrigo, Montforte hercegének fia között szövődik.
Most ugyan nem húsvét vecsernyéjén, de szintén jeles egyházi ünnep, pünkösdvasárnap estéjén láthatjuk a történetet. Az énekesek között olyan kiváló művészeket találunk, mint az Elenát alakító Sümegi Esztert, a Guido di Monforte kormányzó szerepében színpadra lépő Fokanov Anatolijt, a fiát, Arrigót megformáló Fekete Attilát, vagy az Elenával közös merényletet szövő orvost, Giovanni de Procidát megtestesítő Rácz Istvánt. Az öt felvonásos A szicíliai vecsernye című operát a gyakrabban alkalmazott olasz változatban, három részben játssza az Operaház. A premier karmestere a Kossuth-díjas Kovács János lesz.
Üzentek Magyar Péternek: A gyermeknevelés és a gyermekvédelem nem politikai show-műsor