Előre megírt forgatókönyv

Kőkemény szigorításokat és szoros havi beszámolási kötelezettséget vállalt hazánk az EU-val kötött, tegnap közzétett megállapodásában. Mindezt azért, hogy lehívhassuk az uniós hitelkeretünk legújabb, másfél milliárd eurós részletét. A parlamenti képviselők most már lényegében a semmin vitáznak, hiszen az előkészítés alatt álló intézkedésekre a magyar kormány már írásban kötelezettséget vállalt. A kölcsönért cserébe a kabinet nemcsak az idei évre, de 2010-re és 2011-re vonatkozóan is intézkedéseket vállalt – megkötve ezzel a következő kormány kezét.

Mindössze egymilliárd euró maradt az Európai Unió (EU) által biztosított 6,5 milliárd eurós hitelkeretünkből, mivel hét hónap leforgása alatt a kölcsön harmadik részletét is lehívta a magyar kormány. Az új részlet másfél milliárd eurót, 420 milliárd forintot tesz ki, az összeget a Pénzügyminisztérium tegnapi közleménye szerint június végéig folyósítja számunkra Brüsszel. Az uniós kölcsön nagy része ezzel elfogyott, hiszen az első, kétmilliárd eurós részletet a tavaly novemberi hitelmegállapodás után szinte azonnal lehívta a Gyurcsány-kormány, a következő – ugyancsak kétmilliárd eurós – részletet pedig március 26-án kaptuk meg az EU-tól. Az újabb kölcsön azokat a közgazdászokat igazolja, akik hónapok óta figyelmeztetnek: nem tart ki jövő márciusig a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank húszmilliárd eurós hitele, s év végéig újabb kölcsönre kényszerülünk, hogy tudjuk fizetni a lejáró államadósságunkat.
A korábbi lehívásokhoz hasonlóan a mostani kölcsön mellé is kemény feltételeket kellett vállalnia hazánknak. A követelményeket rögzítő, úgynevezett kiegészítő egyetértési megállapodást a pénzügyi tárca szintén tegnap hozta nyilvánosságra. A dokumentum mindazokat a megszorításokat, adó- és szociális intézkedéseket, valamint költségvetési módosításokat tartalmazza, amelyekről jelenleg az Országgyűlésben vitatkoznak a képviselők. Az EU-val kötött hitelmegállapodás alapján azonban egyértelmű: a mostani parlamenti vita meglehetősen értelmetlen, hiszen a fő irányvonalat a kölcsönszerződésben 2011-ig kijelölték, s ettől hazánk már nem térhet el, máskülönben megsértené a hitelező nemzetközi szervezeteknek tett írásbeli kötelezettségvállalást. Vita tehát mindössze az intézkedések bizonyos részleteiről alakulhat ki, arról nem, hogy az állam meg kívánja-e hozni a kiadáscsökkentő lépéseket, vagy sem. Ráadásul ha Magyarország nem tartja be a megállapodásban rögzítetteket, nem hívhatja le az uniós hitel utolsó, ősszel esedékes részletét.
A tavaly novemberi hitelmegállapodásunkat eddig kétszer módosítottuk, így arra, hogy a közeljövőben újabb változtatást fogadjanak el hitelezőink, szinte semmi esély nincs. A most közzétett megállapodás nemcsak az idei évre, de 2010-re és 2011-re vonatkozóan is számos kötelezettséget vállalt, megkötve ezzel a következő kormány kezét. A hitelszerződésben ennek értelmében szerepel, hogy a GDP-hez mért államháztartási hiány idén nem haladhatja meg a 3,9 százalékot, jövőre a 3,8, 2011-ben pedig a 3 százalékot.
A kötelezettségvállalások között szerepel a vagyonadó mellett a táppénz mértékének csökkentése, a 13. havi nyugdíj elvétele, a közszféra-bérkompenzáció második részének megfelezése, valamint az újlakás-vásárlással kapcsolatos rendszer eltörlése. 2010-re vonatkozóan a Bajnai-kormány írásba adta, hogy eltörli a közszféra 13. havi fizetését, 40 milliárd forintot kivon a tömegközlekedésből, elsősorban a MÁV-tól. Ugyancsak szerepel a megállapodásban, hogy a családi pótlékra való jogosultságot 23 évről 20 évre kell leszállítani, a gyes időtartamát két évre kell csökkenteni, a gáz- és távfűtési támogatásokat tovább kell szűkíteni, s az önkormányzati kiadásokat 120 milliárd forinttal kell megrövidíteni.
Az adórendszert illetően a hitelmegállapodás előírja, hogy olyan adóintézkedéseket kell elfogadni, amelyek nem csökkentik az állam bevételeit, de mérsékelni kell a társadalombiztosítási hozzájárulást és a személyi jövedelemadót, tágítva az egyes adósávokat. Előírták emellett azt is, hogy az éves költségvetések készítését a költségvetési tanács felügyelje.
A megállapodás még a korábbinál is szorosabb felügyeleti jogot ad hitelezőinknek. Hazánknak ezentúl havonta kell beszámolnia, hogyan halad a megszorítások megvalósítása. A keretből fennmaradt hitelünkhöz is csak ellenőrzés után juthatunk hozzá. Magyarországnak egy úgynevezett teljesítési nyilatkozatban kell beszámolnia arról, eleget tett-e a hitelhez kapcsolt követelményeknek. A magyar hatóságok nyilatkozatát ki kell egészítenie a hazánkat ellenőrző uniós küldöttség jelentésének, valamint az EU Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága jóváhagyásának.