Hasztalanul házal a kormány

Élénk vita bontakozott ki az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) tegnapi kibővített elnökségi ülésén. A szakma képviselőinek körében ugyanis nem aratott osztatlan sikert a január elsején bevezetendő „biztos kéz” program, amelyet Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium építésügyi szakállamtitkára mutatott be a tanácskozáson. A vállalkozók hiányolták a konkrét és azonnali válságkezelő kormányzati lépéseket.
A kormány elképzelései szerint – tájékoztatott Szaló – az osztrák mintán alapuló fedezetkezelő rendszer gondoskodna minden százmillió forint feletti beruházás esetében arról, hogy a teljesítés után ne maradjon el a szerződésben foglalt összeg kifizetése, ezzel elejét véve a lánctartozásoknak. Mint azt Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke kifejtette, a minisztérium által kidolgozott eddigi két modell egyike sem éri el célját, egy újabb hivatal felállításától ugyanis nem lesz pluszpénz a rendszerben. – A valódi problémát az irreálisan alacsony vállalási árak okozzák, illetve az, hogy az ilyen ajánlatot tevő cégek jutnak munkához. A biztos kéz ma ismert variációi erre nem adnak megoldást. Kíváncsian várjuk az újabb változatot – fogalmazott Tolnay, hangsúlyozva: a szakma nem ellenzi a fedezetkezelői intézmény felállítását, ám a lánctartozások elleni fellépést nem itt kell kezdeni, hanem a forrásoknál. Az ÉVOSZ elnöke felháborítónak nevezte, hogy a szakma által kért, törvény által kötelezővé tett minimális órabérek csak ajánlás formájában létezhetnek, mivel a Gazdasági Versenyhivatal ezt versenyellenesnek minősítette. Ezzel azonban – mutatott rá – csak a csalók járhatnak jól, egyértelmű ugyanis, hogy 1000-1500 forintos bruttó órabérért lehetetlen elvégezni az adott építési munkát, magyarán biztosan adókerülésről és a számlák ki nem fizetéséről van szó.
Az ÉVOSZ elnökéhez csatlakozott több felszólaló is, akik egyebek között azt kifogásolták, hogy Petrétei József korábbi igazságügyi miniszter évekkel ezelőtti ígérete dacára a mai napig nem gyorsult fel a gazdasági perek elbírálása. Ez ugyancsak a tisztességtelen vállalkozásoknak kedvez, hiszen az esetenként 6-8 évig elhúzódó perek közben jogutód nélkül szűnnek meg az adós társaságok. A tartozási lánc felszámolása kapcsán többen azt javasolták, hogy az állam legyen példamutató, és ne késlekedjen közbeszerzési beruházások rendezésével.