Zsigmond Dezső, a kiváló rendező utóbbi filmjeiben rátalált az ősi magyar föld mítoszteremtő aurájára. A Csigavár, a Józsi nővér, az Aranykalyiba című munkáiban a mai székelyföldi és a csángó magyar valóságot a költői dokumentarizmus filmes eszköztárával jeleníti meg. Művészi erejű képekben járja körül a tájakat és a tárgyakat, sokjelentésű metaforává finomítva a dokumentumot. Bizonyos értelemben e folyamat fordítottja játszódik le abban a filmben, amelyet az idei szemlén még Vadlány–Boszorkánykör címen vetítettek, a ma esti, Uránia nemzeti filmszínházas premieren már a könnyebben megjegyezhető Boszorkánykör címet viseli.
Elbűvölő, titokzatos, balladai homállyal körüllengett misztikus történet jelenik meg a mozgóképes költészet eszközeivel, amely olykor átevez a dokumentumfilmbe anélkül, hogy a történet elveszítené a polifóniáját és művészi erejét. Zsigmond Dezső elénk varázsol egy gyimesi balladát a vadlányról, aki bajt hoz a bűvkörébe – a boszorkánykörbe – került férfiakra. Az eredeti misztikus, erotikus történet egy vadon élő boszorkánylányról szól, akit a titokzatos hegyekben élő vadászok megszelídítenek, magukhoz édesgetnek. Ám, amikor a lány egyszer csak hosszú hallgatás után megszólal, és elsírja, hogy gyermeke van, a kemény életű, de alapjában jó lelkű férfiak megszánják és elengedik. A legenda számos változatban tovább szövődött a mesébe illő vidéken, földúsítva erotikus szálakkal, amelyek szerint a vadlánnyal kapcsolatba kerülő férfiak mind eltűnnek, vagy szörnyű halált halnak.
A fim vezérfonalát képező történet modern, misztikus krimi. Egy gyönyörűséges parasztaszszony – valójában vadlány – (Tankó Erika) áll a középpontjában kinek férjét különös körülmények között megbicskázták, de a nyomozást folytató rendőrök – Kurkó János és Trill Zsolt – eltűnnek. A nyomozás során mondják el a gyimesi falvak, esztenák, kunyhók lakói a vadlányról szóló legenda megannyi változatát. A filmről, mivel izgalmas krimitörténet áll a középpontjában, annyit ildomos elárulni, hogy a rejtélyek fölfejtése után újabb titkokra bukkanunk a tradicionális és a modern misztikus elemeket elegyítő gótikus rémmesék szabályainak megfelelően.
A film igazi nyeresége, hogy többek között a székelyföldi csodafakasztó mesevilág titkait a zsigereiben hordozó nagyszerű költők Ferenczes István, György Attila és a többiek forgatókönyve nyomán eljuttat bennünket abba a tartományba, ahol a huszonegyedik században is míves szinkronban él a keresztény misztika és a természethitű, pogány mondavilág. Az ott élő emberek még tudják a titkot, amelynek segítségével a hétköznapi ember is közvetlen kapcsolatba kerülhet Istennel, de akár a sátánnal is. A Boszorkánykör a nagyszerű és rettenetes s a csodálatos és alantas, ezerarcú konkrét világ és a metafizikai univerzum hitelesen megjelenített költői metaforája.
(Boszorkánykör – magyar film, 90 perc. Rendezte Zsigmond Dezső. Fogalmazza a Quality-Pictures-Cinereal.)
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
