Még két évig nincs magáncsőd

A Nemzetközi Valutaalap többszöri megkeresése is ösztönözhette az igazságügyi tárcát arra, hogy mihamarabb elkészítse a magáncsődről szóló előterjesztést. A nem végleges terv rövid időn belül a kormány elé kerülhet. A törvény ugyanakkor csak 2011-ben léphet életbe, a most bajban lévőkön nem segítene.

Jakubász Tamás
2009. 06. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Heteken belül a kormány elé kerülhetnek az igazságügyi minisztérium magáncsődről alkotott, nem végleges elképzelései. A szaktárca a kabinet jóváhagyó döntése után láthat hozzá a nehéz anyagi helyzetben lévő magánszemélyeket segítő jogszabály elkészítéséhez, amelyről a tervek szerint ősszel szavaz az Országgyűlés. Az igazságügyi tárca – külföldi mintákat elemezve – lassan egy éve dolgozik a magáncsőd szabályainak kialakításán, ám a munkát feltehetőleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is ösztönözte. Információnk szerint ugyanis az IMF hazai kirendeltsége már többször kért tájékoztatást arról, szerepel-e a magyar kormány tervei között a magáncsőd intézményének bevezetése. Sőt, a valutaalap saját szervezetén belül külön egységet is létrehozott, amelynek az a feladata, hogy segítséget nyújtson a kelet-közép-európai országoknak a magáncsődről szóló jogszabályok kimunkálásához.
A kabinetnek címzett – információnk szerint végleges – előterjesztés három egymásra épülő lehetőséget kínál a szorult helyzetű embereknek. Elsőként egyezségkötési eljárás lefolytatását kérhetnék az adósok. Beadványukról a bíróság döntene, s a procedúra engedélyezésével egy időben kirendelné a vagyonfelügyelőt is. A tartozásokkal küzdő magánszemély kilencvennapos fizetési haladékot kapna, s ez idő alatt úgynevezett adósságrendezési tervet kellene készítenie. Ebben vélhetőleg felvázolná, hogy adósságait mikor és milyen részletekben egyenlítené ki. A terv kialakításában például pártfogó ügyvéd, civil szervezetek vagy a családsegítő szolgálat tanácsadóinak segítségét is kérhetné. Amennyiben az adós elképzeléseit a hitelezők elfogadnák – azaz egyezséget kötnének –, az eljárás befejeződne. Ha nem, megindulna a gyorsított csődeljárás elnevezésű második szakasz.
E fázisban a vagyonfelügyelő jutna jelentős szerephez. Neki az lenne a feladata, hogy arányosan szétossza az adós vagyonát a hitelezők között. Ha a magáncsődöt jelentő polgárnak van ingatlanja és más értékesebb tárgyai, azokat a vagyonfelügyelő eladná, és a pénzt a hitelezőknek továbbítaná. Itt azonban kérdésként merül fel: mi van akkor, ha a vagyonfelügyelő a polgár összes értékét – beleértve azt a lakást is, amiben lakik – eladta, de a tartozásait így sem sikerült teljes egészében kifizetni? Egyébként a gyorsított csődeljárás lezárása előtt a magánszemély kérhetné, hogy a procedúra a továbbiakban tartós törlesztési eljárásként folytatódjon.
Ez, vagyis a harmadik lehetőség viszont csak akkor állna nyitva az állampolgárok előtt, ha először minden meglévő és jövőbeli vagyonukat, jövedelmüket a vagyonfelügyelőre ruháznák át. Vagyis azokkal kizárólag a bíróság által megbízott külső személy gazdálkodhatna. A vagyonfelügyelő fizetné a törlesztéseket, és ellenőrizné az adóst. Ennek részeként a magánszemélynek minden további, komolyabb üzlet megkötéséhez a vagyonfelügyelőtől kellene engedélyt kérnie. Élelmiszert, ruhát feltehetőleg egyedül is vásárolhatna, de hogy a tönkrement mosógépe helyett egymaga vehetne-e újat, vagy gyermekét felsőfokú, esetleg fizetős képzésre önhatalmúlag beírathatná-e, már korántsem biztos. Az adósnak továbbá részt kellene vennie különféle munkaügyi képzéseken, és állást is kellene keresnie, ha az előzőt korábban elvesztette. Ez az állapot – és így a vagyonfelügyelő megbízatása – öt esztendőn keresztül állna fenn, ez az időszak lerövidíthető vagy meghosszabbítható. A meghatározott évek elteltével viszont a polgár kérhetné, hogy az addig ki nem fizetett tartozásait engedjék el. Ezt a bíróság hagyná jóvá, ám az ítélkező fórum két évig még úgynevezett utóellenőrzést tarthatna.
Az igazságügyi minisztériumban úgy vélik, hogy a magáncsőd rövid távon nem oldja meg a magyar lakosság eladósodásának öszszetett problémáját. De megítélésük szerint a lehetőség a bevezetéstől számított három-négy év múlva érezteti majd hatását, s ekkor a háztartások tízezreinek kilátásain javíthat. Emellett nem tartanak attól, hogy az új szabályok az adósokat felelőtlen döntésekre sarkallnák.
A tárca optimizmusában nem feltétlenül osztoznak a tervet véleményező civil és szakmai szervezetek. – Több ponton sem értünk egyet a magáncsődről szóló elképzelésekkel; elfogadhatatlannak tartjuk például a tartozás alóli mentesítés lehetőségét – mondta kérdésünkre a Bankszövetség vezető jogtanácsosa. Auer Katalin szerint számos fontos kérdést nem válaszol meg az előterjesztés. Például azt, hogy az adós mely értékeit adhatja el a vagyonfelügyelő, és az sem világos, mennyibe kerülne ez a rendszer, s az adóst pontosan milyen költségek terhelnék. A Bankszövetség álláspontja szerint a koncepció gyengíti a hitelezés biztonságát, emellett a szorult anyagi helyzetben lévő embereket is könnyen kilátástalan helyzetbe sodorhatja.
– Egy ilyen törvényt nem lehet hetek, hónapok alatt megfelelően kidolgozni – véli a jogtanácsos, aki attól tart, hogy ha a kormány siet a jogalkotással, könnyen alkotmánysértő helyzetet teremthet.
– A magáncsődöt valamilyen módon mindenképpen be kell vezetni, ám a tervek elolvasásakor úgy éreztem, a szálak nincsenek elvarrva – ezt már az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) elnöke mondta lapunknak. Dietz Gusztávné szerint a koncepció képlékeny elemei további kimunkálást igényelnek. Végül hozzátette: az új törvény önmagában nem orvosolná az ország mostani gondjait, ezért az egyesület e területen az állam fokozottabb szerepvállalását sürgeti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.