Pater noster, Dante. A nagy gondolati szintézisteremtő költőt, az Isteni színjáték megalkotóját, Dante Alighierit szólítja meg a miatyánk első két szavával Rózsássy Barbara. Önmagában is tiszteletre és figyelemre méltó, hogy az üzenetmentes, metafizika-ellenes posztmodern szövegkultusznak sokak szerint leáldozófélben lévő, de sokak által még mindig érvényesnek hitt évadján egy fiatal lírikus ahhoz a költőhöz fohászkodik, aki megteremtette a gondolati eposz, a filozofikus, Istenhez kiáltó költészet etalonját, az Isteni színjátékot. Rózsássy Barbarát Kárpáti Kamil fedezte föl.
A Stádium Kiadó köré csoportosuló fiatal költők között is különleges alkatnak, érzékeny, magányos, a verseiért szinte soronként megszenvedő fiatal lírikusnak számít, aki a Lépcsők a csendbe (1996) és a Huszonötödik óra (1997) című antológiák után 1998-ban debütált A suttogással teli szoba című önálló verskötettel. Kárpáti Kamil a kötethez illesztett kisesszében úgy jellemezte őt, hogy versei tiszták, és az átlátszóság tökéletes érzetét keltik. Nem könnyű sors várományosa az, akiben a Holnap, az alig vagy a távoli jövő a következő képzeteket kelti: Mikor kilépsz az ajtón, / nem fogják a kezed. / Egyedül indulsz, / hogy istenek lábát súrolva / földig hullj aztán. E költemény nem csupán egy múlékony halálhangulat megfogalmazása, valójában azt tárja elénk, hogy a fölemelkedés a mennybe, valamint az alászállás a földi poklokra számunkra követhetetlen ritmusban testesítik meg a létezés különféle végleteit. A formai tökéletesedés és a lelki önépítkezés következő állomása volt a Barlangnyi álom című 1999-ben megjelent kötet, amely nyolcvankét szonettet tartalmaz. A kötött, hihetetlen fegyelmet feltételező klasszikus versformán belül kísérletező hajlandóság, szeretetsóvárgás, Istenhez kiáltó szándék együtt feszül, mitológiai utalásokkal és az újkori létezésre jellemző, ezredvégi képekkel és életérzésekkel, a harmóniasóvárgás és a harmóniavesztés együttes és hiteles ábrázolásával. A legújabb, a Pater noster, Dante című kötet formai szempontból is tiszteleg a címben megszólított géniusz előtt, tercinák és sestinák jelzik a ritmusvilág továbbfinomulását. És hitelesen finomul a létezés kínja is Rózsássy Barbara verseiben. A költő átéli, és ha kell, elutasítja a jelenkorra jellemző szörnyűségeket és az egyetemességet megtestesítő örök fény forrása, megtestesítője, hordozója, a Nap felé törekszik: „tömeg ha zsong, sötétlik ég, vakul szem / – habár talán sosem nézett a Napba. / Emeld magad ki inkább, szabadulj meg, / lelked bízd kékbe húzó madarakra.” A költőnő már az első kötetére megkapta a fiatal lírikusok rendszerváltozás után megalapított Gérecz Attila-díját, amelyet az alapító, Kárpáti Kamil 1956 mártír költőjéről, cellatársától, Gérecz Attiláról nevezett el. Rózsássy Barbara a napokban megkapta a Falu Tamás-díjat, amelyet Ócsa városa alapított kiemelkedően tehetséges fiatal költők díjazására.
(Rózsássy Barbara: Pater noster, Dante. Holdudvar könyvek, 2008. 90. oldal, 1950 Ft)
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
