Százötven évvel ezelőtt, 1859-ben avatták fel a világ talán legszebb, mór stílusú zsidó templomát, a kéttornyos Dohány utcai zsinagógát, Christian Ludwig Förster (1797–1863) építész alkotását. A jeles alkalomról a magyar zsidóság a jövő héttől kezdve egyéves ünnepségsorozattal emlékezik meg.
A zsinagóga Hevesi Simon termében tartott sajtótájékoztatón Fröhlich Róbert főrabbi, Kálmán Kálmán építész, templomközösségi elnök, Fröhlich Katalin, a nőcsoport vezetője, Toronyi Zsuzsanna levéltáros, Lancz Tibor ügyvezető elnök, Fekete László főkántor, Gordon Gábor alapítványigazgató ismertette a megemlékezés sokrétű programját. Kálmán Kálmán előadásában elmondta, amikor Bécsben, 1826-ban felavatták a bécsi hitközség zsinagógáját, a magyar zsidóság úgy döntött, hogy Budapesten is hasonló, a katolikus keresztény katedrálisok mintájára készült, pompázatos, kéttornyos, mór stílusú templom épüljön, működő orgonával. Förster a bécsi és a budapesti templommal máig követendő mintát teremtett a zsinagógaépítkezések számára. A lenyűgöző, misztikus hangulatú, háromhajós, zsidó katedrálisnak nevezett épület a maga 2840 ülésével a világ legnagyobb ülőhelyszámmal rendelkező zsinagógájának számít. Fröhlich Róbert főrabbi hangsúlyozta: a Dohány utcai templom a magyar kultúrának, a fővárosnak emblematikus épülete és a magyar neológ zsidóság szimbóluma. Az épület stílusa spirituálisan magában foglalja a neológ zsidóság két fő ismérvét: a vallási törvények maradéktalan megtartását és a teljes nyitottságot a világi kultúra felé.
Szeptember 6-án, az évfordulónapon ünnepi istentisztelettel avatják fel az új múzeumi termeket, amelyekben a zsinagóga történetét felidéző tárlatok lesznek. Este hatkor megszólal a Mily szépek a sátraid, Jákob… kezdetű fohász és Gotthárd Wöhler operaprelúdiuma, amely a zsinagóga felavatására készült. A gazdag programsorozat egyik izgalmasnak ígérkező eseménye lesz 2010. február 28-án az X és fél X című hangverseny, amelyen Varnus Xavér és Lajkó Félix adnak elő káprázatosnak ígérkező közös koncerten régi magyar, közép-európai, zsidó dallamokat. A templom történetéről gazdagon dokumentált könyv készül.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése