Válságstábok alakulnak a kórházakban

Válságintézkedések meghozatalát tervezik több kórházban az intézményvezetők által kritikusan alacsonynak tartott finanszírozás miatt. Elbocsátás, a béren kívüli juttatások további csökkentése, a betegellátás korlátozása, az eszközbeszerzések és felújítások elhalasztása – többek között ilyen döntéseket vetítenek előre. Közben a járóbeteg-ellátók képviselői is vészharangot kongattak, szakmai szervezetük június 29-re rendkívüli közgyűlést hív össze.

Kormányzati elhárítás
Továbbra is folyik a vita arról, hogy miért süllyedt ilyen alacsony szintre az egészségügyi ellátók finanszírozása. Az áprilistól hatályos új rendszer lényege, hogy a szolgáltatóknak csak a tavalyi teljesítményük 70 százalékát finanszírozzák fix összeggel (a kórházaknál például 150 ezer forint/1 betegellátási egység), míg az efölötti betegellátásért járó összeg attól függ, hogy az intézmények menynyi pácienst láttak el összesen. Minél többet, egy betegellátási egységre annál kevesebb pénz jut. Áprilisban például kevesebb mint 68 ezer forint. Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint az alacsony finanszírozás oka többek között az, hogy az intézmények egy része valótlan teljesítményt számol el a biztosítónál. Ezt mutatja szerinte, hogy volt olyan hely, ahol óránként 200 beteget láttak el. A tárcavezető úgy látja, valójában nincs akkora baj, mint ahogy azt a kórházvezetők sugallják. Állítása szerint az első fél évben 14 milliárd forinttal többet kaptak a kórházak, mint az elmúlt év időarányos részében. Csakhogy a kórházvezetők ezt csúsztatásnak tartják. Mint mondták: ez az összeg nem számol például azzal, hogy tavaly év végén 22 milliárd forintnyi többletfinanszírozáshoz jutottak. Ráadásul az összehasonlítás nem veszi figyelembe a költségek növekedését, az inflációt, az energia drágulását, a forint árfolyamának drasztikus romlását, illetve az év második felében várható, s szinte mindenre kiható áfaemelést.

Az áprilistól érvényes új finanszírozási rendszerben a korábbinál jóval kisebb összeghez jutnak az egészségügyi szolgáltatók. Emiatt további megszorításokra kényszerülnek. Havi 200-250 millió forint a vesztesége a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórháznak. Már elkészült a lehetséges belső megszorítások listája, ennyi pénzt azonban ezekkel sem lehet megtakarítani – mondta lapunk kérdésére Csiba Gábor főigazgató. Szóba került a nyugdíjas dolgozók elbocsátása, ám bizonyos területeken, például a radiológián ez sem járható út, ott ugyanis az orvosok 60 százaléka nyugdíjasként dolgozik. Ha őket elküldenék, be kellene zárni az osztályt is. Csiba Gábor elmondta: megpróbálnak egyesekkel – például a szakrendelői asszisztensekkel és a logopédusokkal – megegyezni arról, hogy 8 helyett csak 6 órában dolgozzanak. A sebészeti osztályokon a műtőasztalok számának csökkentését végezték el úgy, hogy heti egy alkalommal egy műtőasztalt mindenhol „pihentetni” kell. Szintén a betegforgalmat csökkenti, hogy szakmánként az eddiginél is szigorúbban korlátoznák az ellátható betegek számát. Ez azonban a várólisták növekedéséhez vezet – ismerte el a főigazgató, aki megemlítette, hogy további megszorításokat rendelnek el a gyógyszerbeszerzéseknél, s elhalasztanak minden beruházást, többek között az informatikai rendszer korszerűsítését, a tetőszigetelést és a gép-, műszerbeszerzést. Ezen túl minden – például a mosást és a takarítást végző – vállalkozó szerződését felülvizsgálják, s árcsökkentést kérnek, egyébként felbontják a megállapodást. Csiba Gábor sajnálatának adott hangot, hogy az intézmények nem képesek együtt kiállni érdekeik érvényesítése, a pluszforrások bevonása érdekében.
Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, volt szocialista egészségügyi miniszter úgy fogalmazott: megtakarítási csomagot állítottak össze, amelyben több lehetőséget is számba vettek a költségek csökkentésére. Szerepel ezek között például az eszközbeszerzések leállítása. Ezen túl bizonyos költséges beavatkozásoknál – például az ortopédia területén – nem alkalmaznák az eddig használt korszerű ellátási típusokat, hanem visszatérnének a korábbi gyakorlathoz. A nem sürgős beavatkozásoknál korlátoznák a területen kívüli betegek ellátását is. Fenntartják a korábban elrendelt létszámfelvételi stopot, ami azt jelenti, hogy a távozók helyére – ha lehetséges – nem vesznek fel új munkaerőt, igaz, ez a meglévő gárdának többletmunkát jelent – tette hozzá Rácz Jenő. A juttatások egy részét már most is kafetéria-rendszerben – azaz üdülési csekk vagy étkezési utalvány formájában – kapják a dolgozók, végső esetben az is elképzelhető, hogy ezekből is vissza kell venni.
A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház vezetése válságstábot hívott össze, hogy megvizsgálják, lehet-e még újabb intézkedéseket bevezetni a kiadások csökkentésére. A növekvő eladósodást a menedzsment szerint nem lehet megállítani, pedig a beszállítók egyre többször követelik a meredeken növekvő tartozások kiegyenlítését.
Stubnya Gusztáv, az ország legnagyobb egészségügyi intézménye, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója úgy fogalmazott: éves szinten a korábbinál több milliárd forinttal kevesebb pénzt kapnak finanszírozásként. Elbocsátásokkal már nem tudnak költséget csökkenteni, jelenleg ugyanis a működéshez szükséges minimális létszámot foglalkoztatják. Megszorításként minden beruházást felülvizsgálnak, s várhatóan korlátozzák majd a területen kívüli betegek ellátását is. Újragondolják továbbá az egyetem szerepét az ügyeleti rendszerben. Ha ez így megy tovább, akkor az intézmény néhány hónapon belül finanszírozhatatlanná válik – szögezte le Stubnya Gusztáv.
Nem tervez viszont különösebb megszorításokat a pásztói Margit Kórház. Mint azt Boczek Tibor főigazgató elmondta: átcsoportosításokkal, átszervezésekkel próbálják átvészelni ezt az időszakot. A súlyos megszorító intézkedéseket már korábban meghozták, a sorozatos elvonások miatt ugyanis akkor csőd közelbe kerültek, mára azonban sikerült stabilizálni a gazdálkodásukat – szögezte le.
Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunk kérdésére úgy fogalmazott: ha nem lesz jelentősebb emelkedés az áprilisi finanszírozáshoz képest, akkor könynyen lehet, hogy év végére adósságot halmoz fel az intézmény, amire eddig még nem volt példa. Ez esetben újabb megszorító intézkedésekre lehet szükség, elképzelhető például, hogy a dolgozóknak kifizetett jutalmakat vagy egyéb béren kívüli juttatásokat meg kell vonni. Arra a kérdésre, hogy fontolgatják-e a kormánnyal szembeni radikálisabb fellépés lehetőségét, úgy felelt: erről egyelőre még nem esett szó. Várják, hogy miként alakul a májusi, illetve a júniusi finanszírozásuk, s az Egészségügyi Minisztérium képviselőivel közösen elemzik majd a helyzetet. Ha azonban a számok nem változnak, akkor a kormánynak is be kell látnia az azonnali forrásbevonás szükségességét – tette hozzá.
Varga Imre, a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 elnevezésű szervezet vezetője lapunknak elmondta: a szakrendelők esetében is rendkívüli bevételkiesést hoz az áprilisi finanszírozás. Az intézményvezetők a kórházakhoz hasonló intézkedéseken gondolkodnak. Ezért június 29-re rendkívüli közgyűlést hívnak össze a további teendők meghozatala érdekében.

Felszólítás. Tegnapi ülését követően a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) felszólította a kormányt: azonnal hagyjon fel az ismételt, drasztikus forráskivonással, amellyel az elégtelen szolgáltatás szintjére szorította az ellátást. A grémium szerint legfőbb ideje minden kormányzásra kerülő erőnek megalkotni és a nyilvánosság elé tárni azokat a szakpolitikai terveket, programokat, amelyek a következő kormányzati időszakban, sőt azon túlmutatóan kiutat mutatnak hazánk súlyos válságából. – Ahhoz, hogy a jövő tekintetében az egészségügyet sújtó problémahalmaz megoldásához, felszámolásához hozzáláthassunk, az egészségkultúra fejlődését eredményező egészségpolitika meghirdetésére és megvalósítására van szükség – jelentette ki Éger István, a NEK titkára. A kerekasztal az új egészségpolitika általános célkitűzései között említi a születéskor várható élettartam meghosszabbítását, az egészségben megélt évek kiterjesztését, az életminőség romlásának elkerülését, valamint a népességfogyás mértékének csökkentését, illetve megállítását. A NEK hangsúlyozta: égetően szükséges feladat a társadalmi egészségbiztosításról (tb) szóló törvény elfogadása, mivel csak így lehet véget vetni a tb-kassza ezermilliárdos vagyonának megszerzésére irányuló ismétlődő kísérleteknek. (M. B.)