Államcsőd fenyeget a havannai nyárban

A kubai sajtó most már tele van azokkal az adatokkal és esetekkel, amelyek több helyi elemző szerint a közeli államcsőd végkifejletére utalnak. A spanyol El País havannai tudósítója, Mauricio Vicent ugyanis arról írt legújabb írásában, hogy Kubában a világgazdasági válság miatt a mindennapi életkörülmények újra kezdenek azokra az időkre hasonlítani, amikor a kilencvenes évek elején hirtelen elapadt a szovjet tábor segítsége.

Ettől kezdve a legnyugatabbra fekvő kommunista állam kénytelen volt a saját erejéből fenntartani magát, és drákói szigort alkalmazott takarékossági intézkedéseinek betartására. A „különleges időszaknak” nevezett évek során naponta 12-14 órára kikapcsolták az áramot, a tömegközlekedés szinte teljesen megszűnt, és vállalatok százai zártak be. Az élelem annyira kevés volt, hogy egy ideggyulladási járvány kubaiak tízezreit döntötte le a lábáról. A mostani helyzet még nem ilyen súlyos, de az új gazdasági válság kikerülhetetlen hatásai miatt már attól tartanak, hogy viszszatérőben a rettegett nélkülözést felidéző évek „miniváltozata”.
A kommunista ifjúsági szervezet lapja, a Juventud Rebelde (Lázadó Ifjúság) például nemrég tette közzé a kubai kivitel egyik fontos bevételének számító fagylaltgyár nagyon szorult helyzetét: az állami vállalatoknak június elseje óta 40 százalékkal csökkenteniük kell áramfogyasztásukat, ezért kötelező napi öt órára kikapcsolni a légkondicionálókat, a hűtőgépeket pedig két órára, holott a sajt az említett üzem másik exportterméke. A hivatalokban és üzemekben ezt úgy kell elképzelni, hogy reggel nyolctól délután egyig egyfolytában izzadnak a dolgozók, amit főleg a külföldi vállalkozók vesznek rossz néven és viselnek nehezen.
Amelyik vállalat nem teljesíti az előírást, arra büntetésből külön 72 órás árammegvonást szabnak ki. Egy Kubával kereskedő külföldi vállalkozó szerint a pénzhiány miatt rosszabb a helyzet, mint eddig bármikor: nem fér hozzá kubai bankokban tartott több százezer dollárjához. Egy kubai közgazdász pedig amiatt dohogott, hogy nem lehet fenntartani egy gazdaságot, ha a behozatal négyszer akkora, mint a kivitel.

Emberöltőnyi embargó. Június elején az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) tagállamai Washington nyomása ellenére úgy döntöttek, feltétel nélkül visszaveszik Kubát a szervezetbe. A szigetországot 1962-ben zárták ki, és ugyanakkor kezdődött a kommunizmus mellett döntő szigetország elleni és azóta is megszakítás nélkül tartó gazdasági embargó. Az új elnök, Barack Obama tavasszal csak könnyített rajta, és a 2004 nyarán fennálló helyzetet állította vissza.