Havi kelencven-százezer forint nettóért tizenkét órázni, aztán holtfáradtan feküdni egy napig, hogy hetente néhány alkalommal jöhessen valami másodállás a pihenőnapon a megélhetésért. Eközben állandóan talpalni, félóránként ellenőrizni a zárkákban ülő fogvatartottak állapotát, vagy naphosszat ülni egy veszélyes bűnöző cellája előtt. Mindezt úgy végezni, hogy nincs veszélyességi pótlék, az egyéb többletjuttatásokat pedig megadóztatják, elveszik a tizenharmadik havi fizetést. Ilyen körülmények között csoda, hogy vannak még börtönőrök Magyarországon, nem szippantják el többségüket a magasabb jövedelmeket kínáló őrző-védő feketeseregek. Ma már ugyan nem divat a börtönökben a „tömeges falcolás”, vagyis a zárkalakók sokaságának egyszerre elkövetett álöngyilkossága, vagy a „nyelés”, amikor a fogvatartott veszélyes tárgyat juttat a gyomrába, hogy kórházba kerüljön, és megműtsék, nincs klaszszikus sötétzárka sem, csak úgynevezett dühöngő, ahol az önuralmukat vesztett rabok legfeljebb hat órát töltenek el, amíg meg nem nyugszanak, de azért előfordulhatnak veszélyes helyzetek. Valahogyan pénzt kellene megtakarítani, hogy a börtönök személyzetét jobban megfizethessék, de ez egyelőre reménytelen. Sőt, inkább bércsökkenésről, intézménybezárásokról beszélnek a büntetés-végrehajtásnál.
Lapunk elsőként írta meg, hogy egy intézkedési terv alapján a takarékosság jegyében időlegesen lakat kerülne a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai objektumára és az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet solti létesítményére. Végleg megszüntetnék a Szabolcs megyei, a nagyfai és a Zala megyei büntetés-végrehajtási intézetet.
A terv első lépése ma megtörtént. Ideiglenesen kiürítették és bezárták a Gyorskocsi utcai börtönt, és ezzel az elképzelések szerint ötvenmillió forintot lehet megspórolni ebben az évben.
Boglyasovszky Csaba parancsnok tájékoztatása szerint 250 fogvatartottat kellett kiköltöztetni, akik többnyire a Markó utcai vagy a Maglódi úti objektumba kerültek. Mivel az intézményre nem végleg került lakat, csak a fogvatartottakhoz kapcsolódó anyagokat, a fegyvereket, a gyógyszerkészletet és egyéb berendezési tárgyakat kellett elszállítani, de így is tíz teherautó fordult a fuvarozáshoz. A megtakarított pénznek lesz helye, hiszen az állami források nem elegendők a dologi költségekre, a személyzetnek azonban ettől nem lesz több a fizetése, hiszen a törvény sem engedi, hogy erre költsék a bezárás után megtakarított forrásokat.
A Gyorskocsi utca bezárása egyébként a parancsnok szerint indokolt, és ahogy végigvezet minket az épületben, számunkra is meggyőzőnek tűnnek az érvei. A legfelső emeleti zárkákat például már rég nem használják, mert beázott a tető, a pincében pedig öt-tíz centiméteres magasságban áll a víz, ez ugyanis így szokott lenni árvíz idején. Az intézmény ráadásul nem a jelenlegi büntetés-végrehajtási filozófia szerint épült – mutat rá a parancsnok –, a harmincas, negyvenes években még nem kellett szállítgatni a raboknak az ételt, vagy egyeztetésekre, kihallgatásokra elvinni őket, mindent megoldottak egy épületben. Az új feladatok miatt viszont toldaléképületeket kellett építeni, egyéb átalakításokat kellett végezni, ami csökkentette a biztonságot.
A Gyorskocsi utcai intézmény egyébként is a rossz állapotú börtönök közé tartozik. Nem felel meg például annak az európai uniós ajánlásnak, hogy egy fogvatartottnak legalább három négyzetméternyi szabad területtel kell a zárkákban rendelkeznie. Jelenleg országosan mintegy 120 százalékos a börtönök telítettsége, de ha a büntetőpolitika szigorodik, Boglyasovszky Csaba szerint lehet, hogy újra szükség lesz a Gyorskocsira. Mint fogalmaz, addig az intézmény „hibernált állapotban marad”. A személyzet átcsoportosításával pedig megoldják a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet másik két objektumában a létszámhiányt, így némileg emelkedhet a szakmai színvonal is. Állásvesztés tehát senkit sem fenyeget, mindenki maradhat a munkakörében, ha vállalja, hogy gyakorlatilag éhbérért dolgozik.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
