A floridai Miami egyik bírósága elképesztő összeget, egymilliárd dollár kártérítést ítélt meg erkölcsi jóvátétel címén az ifjabbik Gustavo Villoldónak, aki beperelte Che Guevarát és Fidel Castrót. Az ítélet indoklása nem kevésbé meglepő. Azért döntött így a bíróság a volt kubai CIA-ügynök javára, mert lelkileg összetörték, tehát öngyilkosságba kergették Villoldo apját, ezért jár a szinte csillagászati összeg a ma már 72 éves férfinak. Az apa azért vett be egy marék altatót 1959. február 16-án – másfél hónappal a kubai forradalom győzelme után –, mert Che Guevara, a kubai nemzeti bank elnökeként közölte vele néhány órával korábban, hogy államosítják vállalkozását, amelynek révén a General Motors vagyont érő gépkocsijait árulta. A fiatalabbik Villoldo szerint a szakállas kubai forradalmárok csődbe juttatták apját és családját is, ezért hagyta el a szigetet még abban az évben testvéreivel és édesanyjával együtt.
Attól kezdve csak a bosszúra gondolt, és részt vett a kubai emigránsok partraszállási kísérletében, amely 1961 áprilisában vallott kudarcot a Disznó-öbölben. Ezután felvételét kérte a CIA ügynökei közé, és 1965-ig arra képezték ki, hogy megakadályozza Che Guevara Latin-Amerikában és Afrikában tervezett gerillaháborúit vagy kommunista forradalmait. Az 1965-re már megfelelően kiképzett CIA-ügynöknek két évvel később Bolíviában sikerült is elfognia az asztmás világforradalmárt. A mai napig nem tudni, hogy a Guevarát elfogók csoportjából végül ki adta le a Kubában kegyvesztett kubai–argentin gerilla életét kioltó lövéseket. Az viszont tény, hogy két nappal később titokban ő temette el 1967. október 11-én, és akkor vágta le Che egyik hajtincsét. 2007 októberében Villoldo árverésre bocsátotta Che Guevara ereklyéit, többek között hajtincsét, ujjlenyomatait, és a gerillák helyzetének beazonosításához vezető táviratot. De jóval kevesebbet kapott értük egy texasi könyvesbolt tulajdonosától, mint amennyit remélt: összesen 119 500 dollárt. Ugyanabban az évben Villoldo azóta is tartó nagy vitát indított el. A The Miami Herald azt állította rá hivatkozva, hogy tíz évvel korábban Kuba nem az ő hamvait szállította Santa Clarába, az ott épített mauzóleumba Che Guevara halálának 30. évfordulóján.
A volt CIA-ügynök elégedetten jelentette ki az ítélet kihirdetése után, hogy végre igazságot szolgáltattak, pedig talán soha nem fogja megkapni az egymilliárd dollárt, de a maga részéről lezárta „életének ötven éve kezdődött szenvedését”. Peter Adrien bíró hangsúlyozta, tudatosan azért határozott meg ekkora összeget, mert fel akarta hívni Kuba figyelmét. New Yorkban ugyan létezett a kubai kormány zárolt bankszámlája, 300 millió dollárral, de már kifizették a teljes öszszeget két korábbi per kártérítésére. Az ítélet mégis jogi precedens, és könnyen elképzelhető, hogy előbb vagy utóbb tömegesen indítanak hasonló kártérítési pereket. Az ügyvédek most Spanyolországban kutakodnak, hátha megtalálják Fidel Castro esetleges bankszámláit. A világgazdasági válság hatásai miatt ismét csőd felé tartó Kubának azonban nincs pénze, követelése viszont annál több. Közel 100 milliárd dollárra becsüli a szigetország ellen 47 éve elrendelt embargó által okozott csak anyagi károkat.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
