A hitelezőtől a pártkáderig
Előző írásunkban bemutattuk, hogy miként működik jelenleg a Honvédelmi Minisztérium (HM) leggazdagabb vállalata, a HM EI Zrt. Miközben ezen a cégen keresztül számos milliárdos állami beszerzés fut, évente több tíz milliárd forintos árbevétellel számolhat, egy fillért sem költenek a társaság nyereségéből a katonák életkörülményeinek javítására. A társaságban azonban nyugdíjas káderek parkolnak az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban, sok esetben több százezres fizetést markolva fel a nyugdíjuk mellé. Nem véletlen, hogy a társaság elnöke Nagy Imre utolsó KISZ-vezér lehetett Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején.
Bizalmi állás a HM második legnagyobb haditechnikai vállalata, a HM Currus Gödöllői Harcjármű-technikai Zrt. a vezetése is. Erre leginkább az az eset szolgáltat példát, amikor Juhász Ferenc honvédelmi miniszterségekor Füzesi Attilát nevezték ki az igazgatóság elnökének, akinek apja magánkölcsönt adott Juhász németvölgyi villájának megvételéhez.
A cég fő tevékenysége elvileg a Magyar Honvédség haditechnikai parkjának, harcjárműveinek karbantartása lenne, de ettől a korszaktól kezdve egy egészen más feladat vált a társaságnál időszerűvé.
Juhász minisztersége idején ugyanis haderőreform címén tudatosan építették le a honvédség alakulatait, a felszabaduló fegyverek és harci eszközök pedig hadrendből kivont felesleges tárgyakká (inkurrenciává) váltak, amelyeket el lehetett adni a kereskedőknek. A legegyszerűbb módszer az volt, hogy hulladékká nyilvánították ezeket, és kivonták az értékes fémeket, amelyekből óriási haszna származhatott a vevőknek.
Az ügy intézésére miniszteri biztost neveztek ki Gömbös János személyében, le- bonyolításra pedig főként a HM Currus Zrt.-t szemelték ki, amely képes hatástalanítani, szétszerelni, feldarabolni az eszközöket.
A céghez ki is neveztek egy úgynevezett divízióigazgatót, akinek az inkurrens anyagok értékesítése volt a feladata. Ez a vezető nem volt más, mint a nyírségből Gödöllőre költözött Tácej Zoltán, aki egy fémkereskedő cég raktárosaként üzlettársa volt Veres János volt szocialista pénzügyminiszternek és az őt támogató Kabai Károly szocialista polgármesterjelöltnek. Mint arról már többször beszámoltunk, utóbbi vállalkozó jelenleg három és fél éves börtönbüntetését tölti, mert az említett céget számlagyárként üzemeltette. Tácej a HM Currus Zrt. vezérigazgató-helyetteseként nagy mennyiségű, bontott harcjárművekből származó fémet adott el a Kabai rokonaihoz köthető UD-Stahl Kft-nek. A rokonok később felvásároltak egy Füzesi Attila cégelnök apjához köthető magántársaságot is. A felszámolt harci járművek, tüzéralakulatok után természetesen rengeteg lőszer is maradt a raktárakban, amelyet többek között Kabai cége semmisíthetett meg több száz millió forintos megbízással úgy, hogy hatalmas nyeresége származhatott a lőszerekből kinyert acél, réz, cink, ezüst és platina értékesítéséből is. A lőszer-megsemmisítés tovább folyt Szekeres Imre alatt is, feltehetőleg Kabai börtönbe kerülése miatt azonban egy közvetítő cégen, a Trend-Fix Kft.-n keresztül.
Ez a kft. többek között honvédség egykori lőszer-megsemmisítő telepén működik, Pusztavacson. Ha ezt a vállaltot nem szüntették volna meg, még ma is állami felelősségi körben folyhatna a lőszerek felszámolása.
Rakéta-hajtóanyagok megsemmisítése címén csaknem egymilliárd forintot markolhatott fel az a Solar Kft. is, amelynek vezetője egy cégben tevékenykedett Gyurcsány Ferenc volt kormányfő rokonával, Apró Antallal.
A HM Currus Zrt szintén számos jelentős üzlethez jutott a HM révén: a cég újította fel például azokat a T–72-es tankokat, amelyekből több mint hetvenet szállítottak Irakba az amerikaiak, de az elmúlt években eladott hazai és külföldi vállalkozóknak 522 BMP harcjárművet is, amelyeket mindössze félmilliárd forintért vett meg a honvédségtől.
Ács János, a cég vezérigazgatója a mai napig nem volt hajlandó elárulni, hogy milyen cégeknek adták tovább ezeket az eszközöket. Ács egyébként a Currus elődjének volt párttitkáraként öltözött be egykor katonának, és szintén nyugállományúként vezeti a HM társaságát. A vezető állítása szerint rajta kívül még heten nyugállományú katonatisztek a cég munkavállalói közül, akik a nyugdíjuk után kapnak itt fizetést is. A katonák többletjuttatásokhoz juthatnának a HM Currus Zrt.-t bevételeiből is. A társaság a 2,8 milliárd forintos 2007-es árbevételéből havonta mintegy tizenötezer forint pluszpénz üthette volna a katonák markát. A cég ugyanakkor mindössze 40,2 millió forintot számolt el adózás előtti eredményként abban az évben. HM Currus Zrt.-nek ugyanis a telephelyén és a vezetőségén túl el kell tartania 278 munkavállalót is, akik átlagosan 184 ezer forintos bért kapnak a társaságtól.
Apró-cégek
A HM tulajdonában van két kisebb haditechnikai cég is, a HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. és a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. Ezek a társaságok honvédség-híradástechnikai eszközök építéséért, karbantartásáért, speciális fegyverzettechnikai, lokátor- és rakétatechnika javításáért felelősek.
Az Armcom egymilliárd forintot, az Arzenál pedig csaknem 2,4 milliárdot számolhatott el árbevétel címén 2007-ben. Ha ezeket az összegeket nem a társaságok eltartására, további működésére vagy egyéb célokra fordították volna, akkor csaknem 17 ezer forint havi többletjuttatást adhattak volna a katonáknak. Az adózás előtti eredmények viszont ezeknél a cégeknél is csak néhány tíz millió forintra tehetők a könyvelésük szerint, amelyből legfeljebb egy-egy pluszebédet főzhettek volna a katonacsaládok. A munkatársak száma azonban ezeknél a vállalatoknál is több mint négyszáz fő, a fizetések pedig átlagosan csaknem 180 ezer forintra tehetők. A HM Armcom Zrt. különleges olyan szempontból is, hogy ide is több pártkáder kereshetett utat magának. A vállalat felügyelőbizottságába egykor bekerült például a Nemzetbiztonsági Hivatal volt tisztje, Vajda József, aki édesanyja (Apró Antal testvére, Apró Erzsébet) révén Gyurcsány Ferenc kormányfő rokonságához köthető. A nyereséges cégnél tavaly Dóra Ottót, az MSZP Nógrád megyei elnökségi tagját, a megyei közgyűlés volt elnökét nevezték ki az igazgatóság élére.
Elvtársi segélyalap
Amikor a HM-nél a fenti jelenségek egy részére reagálást kértünk, a szaktárca sajtó- osztálya néhány nap múlva közölte: a minisztérium folytatja a tárgyalásokat a szakszervezetekkel, vizsgálják a 13. havi illetmény ez év második felére eső részére vonatkozó kompenzációjának lehetőségeit. A kormány pedig elfogadta Szekeres Imre azon javaslatát, hogy a Magyar Honvédség személyi állományának továbbra is adómentes maradjon a lakhatási támogatás és a ruházati illetmény, amennyiben a juttatások jogszerű felhasználását számlával igazolják.
További intézkedésként a honvédelmi miniszter felkérte a HM felügyelete alá tartozó gazdasági társaságokat, hogy csökkentsék felére igazgatótanácsaik és felügyelőbizottságaik elnökeinek és tagjainak tiszteletdíját, és az így felszabaduló összegeket ajánlják fel a HM Szociálpolitikai Közalapítvány részére. A HM Szociálpolitikai Közalapítvány 1990 óta nyújt a rászoruló honvédségi alkalmazottaknak szociális, képzési, gondozási segítséget, támogatást. A közalapítvány munkáját a honvédségi szakszervezetek is együttműködőként támogatják – áll a szaktárca levelében.
Bocskai István szóvivő fontosnak tartotta megjegyezni azt is: egykori hivatásos katonaként, szolidaritását ekként is kifejezve, a HM EI Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként kapott tiszteletdíja egészét felajánlotta a közalapítványnak, de a fizetéséből a Magyar Nemzet újságírója is felajánlhat egy összeget a szervezetnek, ha segíteni akar a katonákon.
Látszólag tehát a szóvivő mindenre gondolt, még lapunk újságírójának fizetésére is, arra azonban feltehetőleg nem, hogy utánanézünk, az utóbbi esztendőkben kik vállaltak szerepet az általa említett alapítványban.
Nem lepődtünk meg. A közalapítványt az elmúlt években természetes szintén nyugállományú tisztekkel tömték tele. „Társadalmi munkát” vállalt itt Szombathelyi Ferenc egykori miniszterhelyettes, Pusztai Lajos nyugállományú ezredes, aki volt párttitkárként lett a honvédek egészségpénztárának elnöke, de zavaros ügyei miatt távoznia kellett erről a posztról, Gáspár Ferenc nyugállományú vezérőrnagy, aki a néphadsereg III. hadtestének volt politikai osztályvezetője, Malomsoki József, a nagyatádi harckocsizóezred egykori KISZ-titkára, a Kádár-kor politikai tisztje, és persze a HM személyügyi osztályairól elkerült nyugdíjasok, köztük Gyuris Mihály nyugállományú ezredessel, az alapítvány jelenlegi elnökével. Gyuris állítja, hogy évente három-négy millió forint folyik be a számlájukra az adók egy százalékából. Arról azonban megkeresésünk idején nem tudott nyilatkozni, hogy szerinte mekkora összeggel gazdagodhatnak még a HM-cégek vezetőinek tiszteletdíjaiból. Erről ugyanis akkor nem értesítette senki, a katonák és a magánszemélyek pedig eddig is annyit fizettek be az alapítványnak, amennyit akartak, ez nem működik miniszteri utasításra.
Az alapítvány pedig béremelést nem adhat, legfeljebb segélyt a kirúgott katonáknak, vagy szakmai továbbképzéseket támogathat. A következő cikkünkben ezért ismét a katonák béremelésének lehetséges forrásait kutatjuk majd. Egyebek közt arról lesz szó, hogy az állami haditechnikai cégek mellett kiknek ad még tisztes megélhetést a HM kezelésében lévő erdővagyon, mivel foglalkoznak a milliárdos költségvetést felemésztő közhasznú társaságok, és hogyan nőhetett újra a „vízfej” a Honvédelmi Minisztériumban.
origo.hu
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok
