Törvénymódosítást készít elő az egészségügyi tárca a kórházak üzemeltetéséről a HospInvest-ügy miatt – közölte az egészségügyi miniszter. Székely Tamás elmondta: az eset legfőbb tanulsága, hogy nem elég pontos az a jogi környezet, ami azt szabályozza, hogy miként, milyen feltételrendszerben adható működésbe egy kórház. Ezt a tárca mindenképpen pótolni szeretné úgy, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakára beterjeszt egy olyan törvénytervezetet, amely a működésbe adás pontos jogi szabályozását tartalmazza – tette hozzá.
A részletekről az MSZP egyik szakpolitikusa, Havas Szófia (MSZP) lapunknak elmondta: a jogszabályalkotásnak még csak az első fázisában tartanak, de foglalkozni kell azzal: milyen befektetők, milyen feltételek mellett működtethetnek egészségügyi intézményt.
*
Ki kell térni továbbá arra, hogy milyen garanciákat kell adniuk ahhoz, hogy a vállalt fejlesztéseket valóban végre is hajtsák. Szóba került, hogy bizonyos befektetői kört – például a gyógyszergyártókat – kizárnának a lehetőségből, s az is, hogy a befektetőktől nagy összegű pénzügyi kauciót kérnének letétbe – tette hozzá Havas Szófia.
Pesti Imre (Fidesz) szerint mindez azt mutatja, hogy a miniszter nem úgy vonta le a HospInvest-ügy tanulságát, ahogyan egy felelős politikustól elvárható, ugyanis ő továbbra is a funkcionális privatizációt, tehát az intézmények működtetésének magánkézbe adását támogatja. A Fidesz korábban is jelezte, hogy a HospInvest egy olyan cég, amely kvázi pilótajátékot űz a magyar egészségügyben – emlékeztetett a képviselő, hozzátéve: mindenütt, ahol a társaság jelen volt, ellátási zavarok keletkeztek, osztályokat zártak be. Ennek ellenére – folytatta – nem sikerült rávenni a szocialista egészségpolitikusokat, hogy komolyan foglalkozzanak ezzel a problémával.
– A jelenlegi szabályozatlanság nem segíti a kórházak biztonságos üzemeltetését, ezért hasznos lehet az új törvény – fogalmazott lapunknak Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. Hozzátette: a HospInvest példája elgondolkodtató, megmutatta, hogy mi történhet, ha az önkormányzatok úgy kötnek szerződést a piaci szereplőkkel ilyen horderejű döntéseknél, hogy nincsenek felkészülve a lehetséges veszélyekre. Sinkó Eszter szerint egy ilyen törvénynek keretet kell adnia a magánosításhoz, de természetesen minden részletre nem térhet ki. Az a fontos, hogy a legnagyobb buktatókat jelentő kérdéseket pontosan szabályozza.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott: szomorú, hogy most hirtelen támadt ez az ötlete a miniszternek, miközben az elmúlt időszakban számtalan panasz érkezett hozzá a HospInvesttel kapcsolatban. Ő azonban soha nem tett semmit. Éger szerint nem most jött el az ideje, hogy kapkodva belekezdjenek egy nagy horderejű törvény megalkotásába, ha ezt nem tették meg az elmúlt hat évben. A magánosításra vonatkozó szabályozás csak egy közmegegyezésen alapuló egészségpolitika részeként lenne értelmezhető, de ezt már a következő kormánynak kellene megalkotnia.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: nem kaptak írásos tájékoztatást a készülő jogszabályról, így annak részleteit sem ismerik. Számukra elsősorban nem is a működtetési forma a fontos, hanem az, hogy a megfelelő keretek között biztonságosan működjenek az intézmények. Márpedig ez nem megy a megfelelő finanszírozás biztosítása nélkül – szögezte le. Hozzátette: ha e téren nem változik semmi, akkor egyre nagyobb kényszert éreznek majd az önkormányzatok arra, hogy „megszabaduljanak” a területükön lévő kórháztól.
Hasonló törvény már a Fidesz idejében is készült, ám azt a kormányváltás után azt hatályon kívül helyezték. Nem sokkal később az MSZP vezette egészségügyi tárca is előállt egy ilyen jogszabállyal, ám annak jelentős részét az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
origo.hu
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók
