Törvénymódosítást készít elő az egészségügyi tárca a kórházak üzemeltetéséről a HospInvest-ügy miatt – közölte az egészségügyi miniszter. Székely Tamás elmondta: az eset legfőbb tanulsága, hogy nem elég pontos az a jogi környezet, ami azt szabályozza, hogy miként, milyen feltételrendszerben adható működésbe egy kórház. Ezt a tárca mindenképpen pótolni szeretné úgy, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakára beterjeszt egy olyan törvénytervezetet, amely a működésbe adás pontos jogi szabályozását tartalmazza – tette hozzá.
A részletekről az MSZP egyik szakpolitikusa, Havas Szófia (MSZP) lapunknak elmondta: a jogszabályalkotásnak még csak az első fázisában tartanak, de foglalkozni kell azzal: milyen befektetők, milyen feltételek mellett működtethetnek egészségügyi intézményt.
*
Ki kell térni továbbá arra, hogy milyen garanciákat kell adniuk ahhoz, hogy a vállalt fejlesztéseket valóban végre is hajtsák. Szóba került, hogy bizonyos befektetői kört – például a gyógyszergyártókat – kizárnának a lehetőségből, s az is, hogy a befektetőktől nagy összegű pénzügyi kauciót kérnének letétbe – tette hozzá Havas Szófia.
Pesti Imre (Fidesz) szerint mindez azt mutatja, hogy a miniszter nem úgy vonta le a HospInvest-ügy tanulságát, ahogyan egy felelős politikustól elvárható, ugyanis ő továbbra is a funkcionális privatizációt, tehát az intézmények működtetésének magánkézbe adását támogatja. A Fidesz korábban is jelezte, hogy a HospInvest egy olyan cég, amely kvázi pilótajátékot űz a magyar egészségügyben – emlékeztetett a képviselő, hozzátéve: mindenütt, ahol a társaság jelen volt, ellátási zavarok keletkeztek, osztályokat zártak be. Ennek ellenére – folytatta – nem sikerült rávenni a szocialista egészségpolitikusokat, hogy komolyan foglalkozzanak ezzel a problémával.
– A jelenlegi szabályozatlanság nem segíti a kórházak biztonságos üzemeltetését, ezért hasznos lehet az új törvény – fogalmazott lapunknak Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. Hozzátette: a HospInvest példája elgondolkodtató, megmutatta, hogy mi történhet, ha az önkormányzatok úgy kötnek szerződést a piaci szereplőkkel ilyen horderejű döntéseknél, hogy nincsenek felkészülve a lehetséges veszélyekre. Sinkó Eszter szerint egy ilyen törvénynek keretet kell adnia a magánosításhoz, de természetesen minden részletre nem térhet ki. Az a fontos, hogy a legnagyobb buktatókat jelentő kérdéseket pontosan szabályozza.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott: szomorú, hogy most hirtelen támadt ez az ötlete a miniszternek, miközben az elmúlt időszakban számtalan panasz érkezett hozzá a HospInvesttel kapcsolatban. Ő azonban soha nem tett semmit. Éger szerint nem most jött el az ideje, hogy kapkodva belekezdjenek egy nagy horderejű törvény megalkotásába, ha ezt nem tették meg az elmúlt hat évben. A magánosításra vonatkozó szabályozás csak egy közmegegyezésen alapuló egészségpolitika részeként lenne értelmezhető, de ezt már a következő kormánynak kellene megalkotnia.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: nem kaptak írásos tájékoztatást a készülő jogszabályról, így annak részleteit sem ismerik. Számukra elsősorban nem is a működtetési forma a fontos, hanem az, hogy a megfelelő keretek között biztonságosan működjenek az intézmények. Márpedig ez nem megy a megfelelő finanszírozás biztosítása nélkül – szögezte le. Hozzátette: ha e téren nem változik semmi, akkor egyre nagyobb kényszert éreznek majd az önkormányzatok arra, hogy „megszabaduljanak” a területükön lévő kórháztól.
Hasonló törvény már a Fidesz idejében is készült, ám azt a kormányváltás után azt hatályon kívül helyezték. Nem sokkal később az MSZP vezette egészségügyi tárca is előállt egy ilyen jogszabállyal, ám annak jelentős részét az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Eloltották a hatalmas soroksári tüzet
