Idén második, összevont számával jelentkezik a Lyukasóra, a Magyar Írók Egyesületének folyóirata, s ezúttal a félmúltba tett szellemi kirándulásé a vezérszólam. A magyar irodalom egyik legszebb hazafias versével, a Nem tudhatom… című költeménnyel, Rozsondai Marianne irodalomtörténész, könyvtáros esszéjével és dokumentumaival, Borbély László irodalmi riportjával emlékezik a szerkesztőség Radnóti Miklós születésének századik évfordulójára.
Ébert Tibor Bablevesnemzedéknek nevezi saját generációját, amelynek számára 1945 és ’46 borongós, szomorkás, de még viszonylag bizakodó hangulata örök élményt jelent ma is. Ébert Tibor egyik leghitelesebb, legszebb nyelviségű prózamuzsikusunk, akinek stílusában a költészet, a szavak zenéje, egykori profi zenész esztendeinek megannyi íze és színe él együtt a villanásnyi elbeszélésben is. Barátok, koncertek, hangulatos közös étkezések szuggesztív képeiből szinte mindent megtudunk arról, hogyan élt egy írónemzedék a félelem esztendeit megelőzően.
A múltban tovább tallózva, Borbély László fiatal író egy igazságtalanul elfeledett íróra, Galgóczi Erzsébetre emlékezik, akinek művei 1989-ben bekövetkezett haláláig eseményt jelentettek az irodalomban. Galgóczi műfajmegújító prózai munkák áradatával tartozott azok közé, akik a kor problémáit bátorsággal tárták fel.
Tüskés Tibor A levélíró című írásában az államszocializmus látszólag szürke, de nagyon is izgalmas hétköznapjaiba álmodja viszsza magát, s megidézi, hogyan próbálta a hatalom egyik legjobb barátja, Fodor András költő, naplóíró harmadik kötetének megjelenését megakadályozni. S amikor már nyilvánvaló, hogy nem sikerül, hogyan igyekszik a Szabolcsi Miklós, Király István, Pándi Pál irodalomtörténész triumvirátus nevével fémjelzett irodalomfigyelő apparátus orwelli módszerrel eltitkolni a megtörtént tényeket.
Lapozgatva a szám jelenbe forduló, szépirodalmi fejezeteiben, figyelemre méltó esszét olvashatunk Rózsássy Barbaráról, a tehetséges ifjú költőről. Nehéz veretű költemények adnak hiteles képet Serfőző Simonról, és megismerkedhetünk az ’71-ben, Kolozsvárott született Király Farkassal is. Czigány György esszénovellája, Alföldy Jenő Csanádi Imre-tanulmánya, Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő műfordítói műhelyforgácsa mind különleges irodalmi csemege.
(Lyukasóra, XVIII/2.)
origo.hu
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k…rva nagy következményei lesznek”
