A Kossuth Lajos Tudományegyetem elvégzése után már első munkahelyein próbálkozott diákszínpad létrehozásával Szolnokon. Azonban a városból a hatvanas évek közepén hamar elüldözték mint felforgató elemet. Ötéves budapesti, szakközépiskolai közjáték után került az akkor József Attila Gimnáziumként „Jóska” becenéven közismert gimnáziumba, amelynek diákszínpadán kezdte pályafutását Latinovits Zoltán. Számos alkalmi rendezés után, az 1986–87-es tanév végén, Szigligeti Ede Liliomfijának színrevitele után határozta el, hogy angol és lengyel mintára állandó társulatot szervez az iskola diákjaiból és a visszajáró öregdiákokból, akik között olyan személyiségek is vannak, mint Sudár Annamária, Schneider Zoltán, Lázár Csaba, Pónyai Gyöngyi színművészek. 1992-ben a társulat a művész édesanyja és testvérei – Bujtor István és Frenreisz Károly – engedélyével felvette Latinovits Zoltán nevét. A színház sikeres idei, júniusi előadások után szeptemberben 15-én, 17-én, 20-án és 23-án újra színre viszi Szigligeti darabját. Novembertől pedig elkezdik Gogol Revizor című vígjátékának próbáit.
Nem csak a tehetségfelfedezés miatt fontos, amit cselekszünk – tűnődik Lukácsi Huba. Legalább annyira lényeges, hogy számtalan tanulóban ébresztik fel az irodalom, a színház s a művészetek iránti szeretetet. A színpad olvasóvá neveli a diákszínészeket és a diákközönséget is.
Kiváltképpen büszkék arra, hogy 2009. október 23-án, a forradalom és szabadságharc évfordulónapján a színház Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabjának előadásával ünnepelheti a nagy napot a Római Magyar Akadémia előadótermében. Az Accademia d’ Ungheria in Roma tudományos igazgatója, Vígh Éva fedezte fel a társulatot. Az első pillanatban szinte reménytelennek látszó kérdés az volt, hogyan oldódik meg az útiköltség. Végül nagyrészt szülői támogatás, illetve az Alapítvány a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumért nevű szervezet segítségével az iskola autóbuszával utaznak.
Arra a kérdésünkre, hogyan kapcsolódik közvetlenül a forradalomban részt vevő író, Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabja 1956-hoz, azt felelte, hogy a darab alapkérdése az önazonosság megőrzése. A személyiségcserébe roppan bele Czintos Bálint negyvenhat éves székely gazda, a darab főszereplője. A Csalóka szivárvány olyan gazdag életanyagot tartalmaz és olyannyira egyetemes, hogy Tokiótól Los Angelesig bárhol sikerrel el lehetne játszani – véli Lukácsi Huba. A magyar– székely sors sajátosságán keresztül jut el élet és halál alapkérdéseihez. Tamási nyelve, figurái, a szereplők érzésvilága, gondolkodásmódja, költőisége, ereje nemcsak a rendezőt, hanem a gyerek- és felnőtt szereplőket is magukkal ragadják. A női főszerepet a frissen érettségizett Kiss Emma, a férfit Takács Bence öregdiák játssza, ő 1998-ban végzett a Szent Imre gimnáziumban.
origo.hu
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
