Tiszta forrásnál, hazai színekben

Csak tiszta forrásból merít Tolcsvay Béla, a legrégibb, Magyarországon folyamatosan létező együttes, a Tolcsvay Trió alapítója és frontembere. Tíz éve él feleségével, Júliával és családjával Pázmándon, a Velencei-tó közelében lévő községben, ahol új hagyományt teremtett. Július 4-én tartottak egész napos természettiszteletet a pázmándi forrásnál.

2009. 07. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meghonosodott a faluban az ön által teremtett tradíció?
– Úgy gondolom, az, hogy újra és újra ismétlődik, szerves helyi hagyománnyá avatta. Mint mindig, most is a régi égi áldás napja címet adtuk neki. Két nappal Sarlós Boldogasszony ünnepe után, július 4-én tartottuk. Kaptunk Petrás Máriától egy Boldogasszony-szobrot, amikor a pázmándi forrást kitisztítottuk, majd fölavattuk. Innen jött az ötlet, hogy a forrás mentén évente beszéljünk az élet lényegéről, amiről manapság ritkán esik szó. Hálát adunk azért, hogy beérett a termés, megértük a nyár közepét, lesz kenyerünk, szerethetjük egymást, együtt lehetünk, és mindenekelőtt örülhetünk a természetnek. A mi új ünnepünk semmi másról nem szól, mint hogy együtt lehetünk a természetben, de csak akkor, ha betartjuk annak rendjét.
– Mindezek kerete a Mária-tisztelet?
– A Kárpát-medencében Boldogasszony Anyánk kultusza öszszefügg mindazzal, amit elmondtam. Az egész nap, tizenegytől sötétedésig erről szólt. A Mária-kultusz Pázmánd légkörében is benne van, hiszen a templomunkat is neki szentelték. Falubeli népünk hagyományőrző, s aki még nem az, egyre inkább azzá válik.
– Ön ennek, mint idén tízesztendős pázmándi lakos, komoly tényezője, úgy is, mint a forrás tisztítója.
– Most már olyan, mintha mindig is ott laktam volna, de a forrástisztítást is felfoghatjuk beavatásnak. Pázmánd határában volt egy elhagyatott forrás. Az akkori környezetvédelmi államtitkártól, Tardy Jánostól kaptunk úgynevezett természetes élőhely rekonstrukcióra szóló támogatást. A forrástisztítás olyannyira sikerült, hogy a Fejér megyében létező tizenöt hüllőfajból tizenkettő meghonosodott benne. Védetté is szeretnénk nyilvánítani, mert a mocsári teknőstől a leveli békákon át a gőtéig olyan állatok népesítik be, hogy a forrás élő spektrummá vált. Ki is járnak ide a fiatalok, az édesapák és a nagypapák a gyermekekkel. Szó szerint feltöltekeznek a természet igazi szépségével. Van vele most is munka, ezért alapítottuk a Szép Nap Egyesületet, amely gondozza a forrást és szervezi a műsorokat.
– Kik vettek részt a július 4-i programban?
– A helyiek is ott voltak, a Röpike (a szó eredetileg egy jellegzetes pázmándi mellénykét jelent) néptánccsoport tagjai. Volt íjászbemutató, és működött a Levendula játszóház, azok kedvéért, akik gyerekekkel érkeznek. Négy nagyobb előadásegységre tagoltuk a napot, közben Budai Ilona, a Röpike táncegyüttes és jómagam adtunk műsort, s muzsikával, tánccal, zenével vezettük föl a soron következő szereplőket. Először Eöry Ajándok természetgyógyász, a keleti gyógymódok tudója lépett föl. Ő a három Tolcsvay Klubban, Budapesten, Tatán és Székesfehérváron egyaránt visszatérő vendégünk. Tőle szó szerint gyógyulva távozik a közönség, mert megtanítja őket olyan egészségőrző módszerekre, amelyeknek segítségével az ember kiléphet a depresszív világból, s húsz-harminc perces önkezelő folyamat után már észrevehetők a pozitív változások. Ő előadást tartott és megtanította az embereket különféle gyógymódokra. Papp Lajos szívsebész is eljött hozzánk, ő a testi és a szellemi egészségnek egyaránt tudora, szívről és lélekről tartott előadást. Ott volt Béres József is, a világhírű Béres csepp feltalálójának fia, aki Szép magyar ének címmel hatalmas és csodálatos kötetet jelentetett meg, több mint ötszáz népdal, szent ének, valamint műdal szerepel benne. Ez hiánypótló mű, ő szerkesztette és gyűjtötte össze a könyvet. Erről és Béresék borászatáról és a Béres egészségtárról is szó esett, hiszen Pázmándon szent dolog a bor. A pázmándi szőlősgazdák nagyon büszkék rá, hiszen a címerünkben is búza és szőlő van.
– Ha jól tudom, az est élő lemezbemutatóval zárult.
– Záróakkordként Áldott ez a hely címmel új, tizennégy dalt tartalmazó hanglemezem bemutatója következett. Ezt az albumot a Misztrál együttessel közösen készítettem, már ott a helyszínen kapható volt, s ott lesz Nagymaroson a VIII. Misztrál Fesztiválon is, ahol 18-án a Gondolatok Házában én is föllépek. A CD-n, csak ízelítőként említem, szerepel a Jóisten éltessen című dal azért, hogy ne mindig csak angolul énekeljünk magyar születésnapokon. Van a lemezen népdalfeldolgozás és egy tizenkét éves zeneszerző meglepetésdala. A lemezt és az egész estet is hálaadásnak szánjuk, áldást és energiát kérünk a teremtőerőtől, mert fogytán van mindkettő. Az embernek tisztelettel kell fordulnia az energiák felé, mert ha velük visszaélünk, akkor sajnos a legrosszabb is bekövetkezhet a Földön. Ha egy megtisztító napot tartunk az élet igenléséről, s nem a nyűgeinket halmozzuk, és abból építünk várat, akkor újjászülethetünk. A természet megismerése, önmagunk megismerése egy és ugyanaz, fölemel és nemesít. Nem is kell hangoztatni, hogy milyen színűek vagyunk, hanem élni kell tisztességesen, harmóniában a természettel, hiszen a természet fog majd bennünket olyanra befesteni, ami a valóságos és igazi színünk. Ez pedig a magyar.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.