Oláh János főszerkesztő A magyar irodalom zsebkönyvtára című sorozattal viszonylag vékony, kis formátumú, olvasóbarát árú kötetben igyekszik közel hozni az egyetemistákhoz nagy magyar klasszikusokat, elfeledett nagyságokat és háttérbe szorított mai magyar alkotókat.
Az Ambrus Zoltán novellái című legújabb kötet – Gere István válogatásában és utótanulmányával – idézi föl az 1861-ben született, 1932-ben elhunyt, méltatlanul elfeledett írót, színikritikust, a modern magyar novellaműfaj megteremtőjét, akit sokan a Nyugat-nemzedék egyik előfutárának neveztek. Kisiskolás korában Debrecenből a fővárosba került, és elsődleges élményként zúdult rá a kiegyezés, a főváros és a nagyvárosok millenniumi csillogása, aztán az első világháború, majd a vidéki Magyarország Trianonnal megfejelt háttérbe szorulása, az országcsonkítás traumája, s a két világháború közti, még békebeli idők soha nem látott ütemű fejlődése. Azok közé tartozott, akik a profizmus, az írói mesterség rangját, a stilisztikai műgondot, az életmű egészének minőségigényét és a nagyváros szerelmét honosították meg az irodalmunkban. Ambrus legendás színikritikusként, a Nemzeti Színház igazgatójaként méltán szerzett – olykor rettegett – hírnevet magának. Solus eris című regényének címe is árulkodó, az alkotói magány, az író, a művész alkotás-lélektani gondjai elsők között kaptak létjogot nálunk az ő életművében. A Midas király című történelmi regényében az ókorba plántált modern történetfilozófiával viaskodó, példázati sugallatú regény hagyományait is megteremti: nagyepikai munkáinak lekerekítettsége, túl szabatos tagoltsága elárulja, hogy folytatásokban, lapokban jelentek meg először. Irodalmi műveinek szigorú bírái megállapították, hogy Ambrus regényei inkább felduzzasztott elbeszélések, igazi műfaja a novella. Drámaian lényeglátó indítással, szigorú dramaturgiával végigvitt cselekményszövéssel, klasszikus csattanóval megspékelt elbeszélései tették őt halhatatlanná. A magyar élet számos színét, ízét villantotta föl, a legegyszerűbb, sorsverte emberektől a modern élet szorongásaitól rettegő íróig, a régi és a modern világ létező démonaitól együtt szenvedő asszonyokig. A Nyári est kisember hőse, a Szókratész bácsinak csúfolt hivatalnok Csehov csinovnyikjának édestestvére, a Több szerelmet elénk tárja egy íróként, szerkesztőként sikeres alkotó egy napját. A tizenhárom novella és a válogatást végző Gere István tanulmánya hiteles portrét nyújt a létfilozófia csapdáiba esett emberek életéről. Ambrus finoman, áttételesen mutatja fel azt is, hogy a túl sok környezet, állam-
és életforma-változás társadalmi gondjaiba szükségképpen rokkannak bele előbb-utóbb a magyar nemzet fiai.
(Ambrus Zoltán válogatott novellái. Magyar Napló, A magyar irodalom zsebkönyvtára sorozat.)
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
