BKV: viharfelhők Hagyó Miklós felett

Miközben sorra derül fény a Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes által felügyelt cégeknél történt visszaélésekre, aközben a szocialisták nem Hagyót menesztenék, hanem Kocsis István BKV-vezért. Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke és Steiner Pál, a szocialisták fővárosi frakciójának vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette: kezdeményezik a vezérigazgató menesztését, mivel a társaságnál kialakult helyzet megoldására vele nem látnak esélyt.

Botránykrónika

Július 3.: Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes koalíciós egyeztetést kezdeményezett a BKV vezérigazgatója, Kocsis István esetleges leváltásáról, korábbi MVM-es ügyei miatt.

Július 7.: a városvezetés a BKV vezetőjétől azt kérte, a cég felügyelő -bizottsága előtt tisztázza magát.

Július 15.: a BKV Zrt. felügyelőbizottsági ülésén Kocsis István nem jelent meg.

Július 21.: a Magyar Rádió szerint távozhat a BKV vezérigazgatója, mert nem tisztázta magát az MVM-ügyekben.

Július 23.: a Magyar Nemzet megírta: hiába fizettek ki csaknem százmillió forintot végkielégítésként Szalainé Szilágyi Eleonórának, a BKV személyzeti vezetőjét a fővárosi cég tovább foglalkoztatta havi bruttó négymilliós átlagbérért.

Július 24.: Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítéséből 16 millió forintot titoktartási pénzként kapott, munkaviszonya megszűnése után pedig megtarthatja szolgálati autóját is. Hagyó Miklós, akárcsak Kocsis István, vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Július 27.: Távozik a BKV-tól Szalainé. Kocsis István a cég felügyelő- bizottsági ülésén beszámolt az MVM-ügyekről, ám a dokumentumokat, az elhangzottakat nem hozták nyilvánosságra.

Július 29.: Németh Szilárd, a Fidesz fővárosi képviselője bejelentette:

a legfőbb ügyészhez fordulnak a végkielégítési ügy miatt.

Július 30.: kiderült, tavaly Bosnyák Gyula, a BKV stratégiai igazgatója negyvenmillió forinttal a zsebében távozott a cégtől, miután menesztették a járatritkítási tervek miatt.

Augusztus 1.: Szalai Lászlót, a BKV egykori kabinetfőnökét végkielégítés nélkül küldték el a cégtől. A vezető bírósághoz fordult, ahol a BKV-t első fokon százmillió forint megfizetésére kötelezték.

Augusztus 4.: a BKV Zrt. a Magyar Nemzet kérdésre elismerte: Balogh Zsolt általános vezérigazgató-helyettes, aki 2008-ban megbízott vezérigazgatóként aláírta a százmilliós kifizetésekkel járó szerződéseket, végkielégítés nélkül távozott.

Augusztus 7.: Domokos László, az Országgyűlés költségvetési bizottsága ellenőrző albizottságának fideszes elnöke bejelentette: öszszehívja a testület ülését az ötvenmilliárd forintos állami támogatásban részesülő BKV végkielégítési ügyeinek vizsgálatára.

Augusztus 9.: a BRFK bejelentette: az ügyészség utasítására nyomozást indított hűtlen kezelés megalapozott gyanújával. Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője cáfolta lapunknak, hogy pártja Kocsis leváltását kezdeményezné.

Augusztus 10.: Demszky Gábor főpolgármester kabinetje tízpontos állásfoglalásban vizsgálatot kért a végkielégítési ügyekben. Kocsis a helyén maradt, ellenben az állami tulajdonú MÁV-Start Zrt. igazgatósági elnöki posztjáról lemondott.

Augusztus 11.: lapunk beszámolt a BKV Zrt. belső vizsgálatainak részeredményeiről, amelyekből kiderült: három év alatt több mint hárommilliárd forintot fizettek ki végkielégítésként. Kocsis István bejelentette, maga is feljelentést tett az ügyek miatt.

Augusztus 13.: az MSZP budapesti elnöke, Burány Sándor és Steiner Pál frakcióvezető bejelentette: mégis kezdeményezik Kocsis István leváltását.

Steiner Pál lapunknak úgy nyilatkozott: az SZDSZ mint koalíciós partner is részese a BKV-nál történteknek, hiszen a pénzügyeket felügyelő Ikvai-Szabó Imre az önkormányzati gazdasági társaságokkal kapcsolatos ügyekért Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessel közösen felelős. Néhány nap alatti pálfordulásukat azzal magyarázta, hogy az úgynevezett főpolgármesteri kabinet hétfőn hozott tízpontos határozata óta újabb adatok és nyilatkozatok láttak napvilágot.

Ezzel szemben kiderült, a szocialisták magukra maradtak, rajtuk kívül minden fővárosi politikai erő a milliárdos közpénzek törvénysértő kifizetésének átfogó vizsgálatát szorgalmazza.

*

John Emese, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője leszögezte: nem támogatja, hogy személyi kérdésekkel oldják meg a végkielégítési botrányt, amelynek a végére kell járni.

– A hétfői egyezséget az MSZP rúgta fel, pedig abban az szerepelt, hogy megvárjuk a BKV felügyelő- bizottságának augusztus 17-i vizsgálatát, és egy hétre rá értékeljük a belső vizsgálatokon alapuló dokumentumokat. A felelősségről ezután beszélhetünk, akár a Fővárosi Közgyűlésben – fűzte hozzá John, aki bejelentette: erről ötpárti egyeztetést kezdeményez.

Bagdy Gábor (KDNP) közölte: a történet a pártállami múltra emlékezteti, amikor MSZMP-határozatokkal lehetett vezérigazgatókat kinevezni, leváltani. Szerinte Demszky Gábornak Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes hatáskörét kellene elvonnia az objektív vizsgálat érdekében.

– A demokrata fórumból kizárt, de a közgyűlésben MDF-frakcióként működő három képviselő semmiféle vendettát nem támogat – közölte Hock Zoltán. Egyetértett Tarlós Istvánnal, hogy a képviselőknek magukhoz kell ragadniuk a korábban a közműcégek ügyeiben leadott hatásköröket, hogy átfogó vizsgálatot indíthassanak.

Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester tegnap sem akart nyilatkozni a Budapestet megrengető végkielégítési botrányról.

Újabb százmilliós bukás

Eközben kiderült: újabb százmilliót bukhat a BKV, miután jogsértő módon, végkielégítés nélkül menesztették tavaly áprilisban Somodi László közlekedési vezérigazgató-helyettest. Somodi emiatt munkaügyi pert indított. A távirati iroda információi szerint a bíróság várhatóan szeptemberben dönt arról, jogosult volt-e végkielégítésre a kirúgott vezérigazgató-helyettes. Ha igen, akkor mintegy százmilliót fizethet neki a közpénzekből működő BKV. Körülbelül annyit, mint az ugyancsak végkielégítés nélkül menesztett Szalai László kabinetigazgatónak, akinek első fokon már megítélte ezt az összeget a bíróság. Szalai tavalyi jogszerűtlen kirúgását ugyanaz a Balogh Zsolt akkori megbízott vezérigazgató, jelenlegi vezérigazgató-helyettes rendelte el, aki Somodi kirúgásáról és a lapunk által feltárt horribilis végkielégítésekről is döntött. Somodi kirúgásának indoka az volt, hogy kudarcot vallott a közlekedési járatok menetrendjének (a paraméterkönyvnek) az elkészítésével, és az általa készített tervezet „szakmailag alkalmatlan”. Ehhez képest mégis a Somodi-féle elképzelések alapján készült el a paraméterkönyv.

Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának fideszes delegáltja úgy nyilatkozott: az ország legjobb közlekedési szakemberei közé tartozó Somodi a szocialista főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós politikai bosszújának lett az áldozata. Vitézy szerint Somodinak az lehetett a „bűne”, hogy egy önálló, a szakma által támogatható javaslatot dolgozott ki, amelyet azonban nem egyeztetett Hagyóval. Jellemző, hogy a Somodival egy időben – és ugyancsak a paraméterkönyv-ügy miatt – menesztett Bosnyák Gyula stratégiai igazgató viszont kapott végkielégítést, mintegy negyvenmilliót, ugyanis ő végig jóban volt a Hagyó emberének tartott Balogh Zsolttal.

A hvg.hu információja szerint szerdán lemondott a MÁV-Start Zrt. felügyelőbizottsági tagságáról és elnöki posztjáról Aba Botond. Úgy tudják, a volt BKV-vezér távozásában szerepet játszottak a közlekedési cég körüli botrányok.

Összevontan nyomoznak

Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője tegnap bejelentette: nem indult külön vizsgálat a Kocsis István által hétfőn tett feljelentés ügyében, hanem azt összevonták az egy nappal korábban hűtlen kezelés gyanújával megindított nyomozással, mivel a tényállás mindkét esetben megegyezik.

Ismert, a Szalainé Szilágyi Eleonóra volt személyzeti igazgató százmilliós végkielégítéséről és továbbfoglalkoztatásáról szóló cikkünk nyomán Németh Szilárd fővárosi fideszes képviselő tett feljelentést még július 29-én különösen nagy kárt okozó hűtlen vagy hanyag kezelés gyanújával. Kocsis István pedig a BKV belső vizsgálatának lezárultakor, hétfőn fordult a nyomozó hatósághoz nagy kárt okozó bűncselekmények gyanújával. A jelentés ugyanis megállapította, hogy Szalainé nem volt jogosult végkielégítésre, mert már nyugdíjas volt, ráadásul az is jogszerűtlen volt, hogy saját magának utalta ki a végkielégítését.

BKV-s cáfolatok

A BKV tegnap cáfolta azt a Népszavában megjelent hírt, hogy lakást bérelnének a korábban főtanácsadóként foglalkoztatott Molnár Lászlónak. A közlekedési vállalat közleménye kiemeli: Molnár László munkaviszonyának megszüntetése után a BKV Zrt. 2009. május 31-i hatállyal a bérleti szerződést felmondta.

Emellett azt is tagadták, hogy Kocsis István már a végkielégítési botrány lapunk által történt kirobbantása előtt tudott volna Szalainé közel százmilliós végkielégítéséről. Mint fogalmaznak: „A 2009-ben, tehát egy évvel a kifizetés után készült teljességi nyilatkozat nem más, mint egy mérlegzárási technikai eszköz, amelyben a százmillió forintról egyetlen szó sincs.”

Vitézy Dávid meglepőnek tartja Kocsis István ezen magyarázatát, mivel a felügyelőbizottsághoz benyújtott iratcsomagból egyértelműen kiderült, hogy Kocsis írta alá a könyvvizsgálónak küldött válaszlevelet, amelynek egyik pontja rögzíti: a személyzeti igazgató tavaly végkielégítést kapott, de ennek ellenére tovább dolgozik a cégnél.

Hiányos névsor

Nem teljes az a több mint félszáz nevet tartalmazó lista, amelyet a BKV-tól 2007 januárja óta távozott, magasabb vezetői állású dolgozókról nyújtott be a vállalatvezetés a felügyelőbizottságnak – értesült a távirati iroda városházi forrásokból. Eszerint több olyan vezető neve is hiányzik a listáról, aki a vezérigazgató közvetlen alárendeltségéből távozott az utóbbi hónapokban. Így például Antal Mihály korábbi igazgató, tanácsadó és Vitézi Ágnes főosztályvezető neve sem szerepel a listán. Antal Mihály júniusban írta alá Kocsis Istvánnal a közös megegyezéses távozásáról szóló megállapodást, amely alapján mintegy harmincmillió forintot kaphatott. Ennek egy részét titoktartási pénzként kapta, pedig Kocsis István a napokban többször is azt mondta: a BKV-nál nincs olyan titok, amiért titoktartási pénzt kellene fizetni.

Vitézy Dávid az MTI-nek azt mondta, abszurdnak tartja ezt a helyzetet, ami akár megkérdőjelezheti az egész lista hitelességét is. A fideszes delegált közölte: az fb hétfői ülésén arra is választ várnak majd, hogy a testület miért nem kapta meg a könyvvizsgáló május 8-i levelét, amelyben számos problémát jelzett, például a tanácsadói szerződésekkel, a végkielégítésekkel és a közbeszerzésekkel kapcsolatban.

Vitézy tegnap a Nap-keltében arról beszélt: Székely Gábor (SZDSZ) fb-elnökkel az élen a testület többsége megakadályozta, hogy a munkaszerződésekbe vagy a tanácsadói szerződésekbe betekintsenek. Ráadásul a botrány kirobbanása után Székely azt nyilatkozta, hogy semmilyen törvénytelenség nem történt – emlékeztetett Vitézy Dávid. Hozzátette: hétfőn egy ötpontos javaslatcsomagot nyújt be a felügyelőbizottságnak a korrupció és a pénzszórás megállítására. Ez többek között arra irányul, hogy szabjanak korlátot a munkabéreknek, végkielégítéseknek és a mindenféle cél nélkül elszórt tízmilliós prémiumoknak.

Szakszervezeti tiltakozás

Több volt, mint hiba a tízmilliós, esetenként százmilliós végkielégítések kifizetése és a 2007-es átalakítás a BKV-nál – nyilatkozta tegnap Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke az MTI-nek. Hozzátette: felvetődhet gazdasági bűncselekmény gyanúja is az alapján, ami most tudható. Gulyás elmondta: a 2007-ben megkezdett vállalatátalakítási programról a szakszervezetekkel azt közölték, hogy 800 milliót költenek majd az elbocsátásokra, de ez megtérül majd, mert csökkentik a létszámot. Ehhez képest kiderült, hogy milliárdokat költöttek végkielégítésre, az elküldött emberek helyére pedig újakat vettek fel, ezért a BKV-t nemcsak anyagi, hanem mérhetetlen erkölcsi és szakmai kár is érte – hangsúlyozta Gulyás Attila. Mint mondta, nagyon nehéz lesz az év végén lejáró kollektív szerződés tárgyalásakor vagy a bértárgyalásokon meggyőzni a munkavállalókat arról, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, miközben milliárdokat fizetnek ki a cégnél végkielégítésre.

Jogtalan végkielégítés?

Szakértők úgy vélik, nem járt volna végkielégítés a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2007-ben menesztett vezérigazgatójának, Hajdu Györgynek, mivel már nyugdíjas volt. Így a kifizetett csaknem kétszázmilliós (a cég szerint „csak” 36 milliós) lelépési pénzt vissza lehet perelni. Trinn Gábor munkajoggal is foglalkozó ügyvéd úgy nyilatkozott: törvénytelen, hogy valaki nyugdíjasként kapjon végkielégítést.