Százmillió forintos bírság a BKV-nak

Mintegy százmillió forint megfizetésére kötelezte az elsőfokú munkaügyi bíróság a BKV-t, amiért rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül rúgták ki tavaly Szalai László kabinetigazgatót. A felmondást Balogh Zsolt akkori megbízott vezérigazgató írta alá, aki a lapunk által feltárt botrányos végkielégítésekről is döntött.

Az adófizetőknek újabb százmillió forintjába kerülhet az a rossz döntés, amelyet Balogh Zsolt még a BKV megbízott vezérigazgatójaként hozott tavaly a kabinetigazgató menesztéséről – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül küldték el Szalai Lászlót, aki munkaügyi bírósághoz fordult, amely első fokon közel százmillió forintot ítélt meg neki. A bíróság kimondta, nem álltak fenn a jogszabályi feltételei a rendkívüli felmondásnak. Ha közös megegyezéssel távozhatott volna a kabinetigazgató, akkor is körülbelül hatvanmillió forint járt volna neki a munkaszerződése alapján.
Úgy tudjuk, a kirúgás hátterében a 4-es metró vágánytendere körüli MSZP–SZDSZ-es belharc állt. A Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes embereként ismert Balogh Zsolt ugyanis úgy adott utasítást Szalainak egyes iratok kézbesítésére, hogy azok tartalmát állítása szerint már egyeztették az SZDSZ-szel. Miután kiderült, hogy ez nem igaz, és a fővárosi szabad demokraták zúgolódni kezdtek, akkor az ügy hátteréről mit sem sejtő Szalait tették meg bűnbaknak, mondván, az egész az ő magánakciója volt. Egyébként a rendkívüli felmondásról döntő Balogh Zsolt volt az, aki Szalainé Szilágyi Eleonóra személyzeti vezető csaknem százmilliós és Bosnyák Gyula stratégiai igazgató negyvenmilliós végkielégítésére is áldását adta tavaly.
Lapunk megkeresésére Szalai László megerősítette, hogy valóban rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül küldték el tavaly a cégtől, és hogy az emiatt indult munkaügyi pert nem jogerősen megnyerte. Azonban menesztésének okairól egyelőre nem kívánt többet mondani. A BKV-nál elismerték, hogy Balogh Zsolt döntött a rendkívüli felmondásról, mert az akkori megbízott vezérigazgató szerint a munkavállaló mulasztást követett el. Kiemelték: nagy kárt okoz a cégnek ennek a hatalmas összegnek a kifizetése, de mivel a társaság jelenlegi vezetése nem lát nagy esélyt a munkaügyi per megnyerésére, ezért várhatóan nem fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen. Rámutattak: ha a másodfokú bíróság is a munkavállalónak adna igazat, az addig eltelt időszak járandóságait is ki kellene fizetnie a BKV-nak.