Tolcsvay Béla és a Tolcsvay Trió: fogalom. Az 1946. november 6-án született művész és a negyvenéves csapat tagjai a hiteles magyar hagyományoktól ihletett muzsika emblémái. A kezdő hármas: Balázs Gábor, Tolcsvay László és Tolcsvay Béla 1967-ben alapította a Tolcsvay Triót Tolcsvay Béla vezetésével. Már 1968-ban megnyerték folkbeat kategóriában a Ki mit tud?-ot. A kor nagy és talán egyetlen – elvileg spontán – tehetségkutató fesztiválján jobb híján erőltették őket a folkbeat műfaji keretei közé, mert Balázs Gábor és a Tolcsvay fivérek már a kezdet kezdetén a saját útjukat járták. Tolcsvay Béla különös, mély regiszterű, átható énekhangja remekül harmonizált Tolcsvay László lírai tenorjával. Tolcsvay Béla akusztikus gitárt vett a kezébe, s ahogy mondani szokta, nem egy szál magában, mint barátja, Dinynyés József daltulajdonos, hanem nyomban a komplett Tolcsvay Trióval, magyar népzenei ihletésű számokkal, megzenésített versekkel és népdalokkal lépett színre. Ezt a népdalos hangzásvilágot 1970–73-ig a Tolcsvayék és a Trió nevet viselő együttessé bővülten még színesebbé varázsolták. 1973-ban az Illés és a Tolcsvay-csapat tagjainak többsége közösen alapította meg a Fonográf countryegyüttest, amelyből csak az alapítók maradtak ki. Illés Lajos és Tolcsvay Béla hű maradt az eredeti elképzeléseihez, a korszerű köntösbe öltöztetett népzenei tónushoz. A Tolcsvay Trió az 1967-es alapítás óta egy pillanatig nem szűnt meg létezni, 1992 óta a reneszánszát éli.
A fivérek külön-külön is a magyar nemzeti elkötelezettségű népszerű zene legjobbjaivá, élő legendává váltak. Tolcsvay Béla csodálatos trilógiája, a Napfényfia, a Rijjadóleány, a Csillaglánc CD-változatban, élő koncertként bejárta a Kárpát-medencét. Tolcsvay László híres számai, Az első villamos, szólólemezei, például a Fehér zaj mellett az 1992-es Mária evangéliuma című remeklés jut eszünkbe. Tolcsvay Béla azt szokta mondani, ha azt kérdezik, melyik műfajt szereti a legjobban repertoárjukból, és hogyan határozná meg művészönmagát: mindig az adott feladat kihívása a legfontosabb, s ez igaz a csapatra nézve is. Kísérték Latinovits Zoltán előadóestjét, létezik a saját muzsikájuk, vannak Tolcsvay Bélának és Lászlónak is szólószámai, írnak kísérőzenét filmekhez, megzenésítenek verseket.
Tolcsvay Béla koncertjein mindig bőséggel felcsendülnek népdalok az anyaország minden szegletéből, Erdélyből, Bácskából, a Kárpátaljáról, Felvidékről. Az ars poeticáját egyszer így fogalmazta meg: „Tisztelem a folklórt, az ősi gyökereket. Az arányok megtalálásánál semmi sem fontosabb. Olyan őszinte, egyszerű formába öntött muzsikát játszunk, ami bárki számára érthető. Érintsen meg bennünket a kegyelem úgy, hogy odafigyeljenek rá mások is.”
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?