Tovább fojtogatják a kórházakat

Tovább csökkent a fekvőbeteg-ellátó intézmények és a szakrendelők egy esetre jutó átlagos finanszírozása. A Magyar Kórházszövetség már nem az egészségügyi minisztertől vár megoldást, hanem Bajnai Gordon miniszterelnökkel szeretne tárgyalni.

Amúlt héten már minden hazai fekvőbeteg-ellátó intézmény megkapta az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a májusi teljesítménye után járó finanszírozást. Így – noha már korábban is sejteni lehetett – most vált „kézzelfoghatóvá”, hogy pontosan mekkora öszszeg járt az év ötödik hónapjában a betegellátásért.
– Amikor meghallottuk a számokat, mondhatni hanyatt dobtuk magunkat, olyan alacsonyak voltak – fogalmazott lapunk kérdésére egy kórházigazgató, akinek az intézményében szakrendelő is működik. – Ugyanez a helyzet a járóbeteg-ellátásnál is – tette hozzá.
A számadatok valóban azt mutatják, hogy az egy esetre jutó átlagos finanszírozás csökkent. Ismert: idén áprilistól a kórházak a tavalyi teljesítményük 70 százaléka után kapnak teljes összeget (egy pontért, vagy más néven egy betegellátási egységért 150 ezer forintot). A fennmaradó 30 százalék után járó összeg aszerint változik, hogy az országban az intézmények összesen mennyi beteget látnak el. Minél többet, egy pontért annál kevesebb pénz jár: májusban például csak 53 ezer forint, miközben áprilisban ez még 60 ezer forint felett volt. Igaz, már azt is kritikusan alacsonynak tartották az érintettek. A járóbeteg-ellátás finanszírozásánál is hasonló trendek érvényesültek.
*
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunknak elmondta: ha ez így megy tovább és a kormány nem biztosít pluszforrást, vagy legalábbis nem pótolja vissza a legutóbb elvont 13,5 milliárd forintot, akkor év végére működésképtelenné válnak az intézmények. Hangsúlyozta: már nem a várólisták növekedéséről és a színvonal csökkenéséről van szó – mert az már most nyilvánvaló –, hanem arról, hogy a beszállítók meddig hajlandóak várni. Varga Ferenc elmondta: múlt héten pénteken találkoztak Székely Tamás egészségügyi miniszterrel, s arra jutottak: a tárcavezetőnek szűk a mozgástere, ezért mielőbb szeretnének egyeztetni Bajnai Gordon miniszterelnökkel. Hozzátette: ha a kormány visszaadná azt a több mint 13 milliárd forintot, amelyet az áprilistól hatályos finanszírozásváltozással egyidejűleg kivont a rendszerből, az is csak csepp volna a tengerben. Valójában ennél lényegesen több pluszforrásra volna szükség.
Emlékezetes, amikor az áprilisi teljesítmények után járó finanszírozási mértéket nyilvánosságra hozták, és az intézményvezetők megkongatták a vészharangot, a szaktárca vezetője azzal állt elő, hogy valójában a kórházak java része még így is több pénzt kapott, mint tavaly. Hozzátette azt is, hogy az áprilisi finanszírozás azért alakult ilyen alacsonyan, mert a kórházak összteljesítménye rendkívüli mértékben megemelkedett, miután sokan valótlan eseteket számoltak el az egészségbiztosítónál. Az intézményvezetők csúsztatásnak értékelték Székely Tamás kijelentését, s kitartottak amellett, hogy reálértéken rendkívüli mértékben romlott a finanszírozásuk. A valótlan teljesítményekkel kapcsolatos általánosítást pedig visszautasították.