Vörösmarty tónusában

A Vár című irodalmi és közéleti folyóirat szerkesztősége, a Magyar Írószövetség és a Fejér megyei önkormányzat Spányi Antal székesfehérvári püspök védnökségével Fejér megye ezeréves fennállásának évfordulójára az év elején versírópályázatot hirdetett. A díjakat 16-án, Szent István napja alkalmából adta át Spányi Antal a Szent István Művelődési Házban.

Az egyik díjat Oláh András költő, író kapta, aki tíz verseskönyvével, egy novellás- és egy drámakötetével a filozofikus, intellektuális tónusú, nemzeti elkötelezettségű magyar irodalom markáns alakjának számít. Oláh András január 21-én ünnepelte ötvenedik születésnapját. Hajdúnánáson született, tanulmányai befejezése óta Mátészalkán él feleségével, két gyermekével, a Képes Géza Általános Iskola tanáraként dolgozik.
Elmondta, hogy a pályázat egyetlen tematikai kötöttsége az volt, hogy a vers kapcsolódjon valamilyen módon Fehérvárhoz, akár közvetlenül a városhoz, vagy szóljon Fehérvár kulturális örökségéről és jelenéről, valamelyik köztéri alkotásáról, híres épületéről, műemlékéről, kiemelkedő szülöttéről úgy, hogy az író gazdagítsa új értékekkel a magyar azonosságtudatot. Oláh András Bordal helyett címmel írt parafrázist A vén cigány című Vörösmarty-versre. Oláh magához mindig is közelállónak vallotta Vörösmarty Mihály költészetét és egyéniségét. Az a korszak pedig, amelyet Vörösmarty az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után megélt, Oláh András megítélése szerint hasonlít ahhoz, amit mi mostanában megéltünk, hiszen A vén cigány című költeményben olyan gondolatot fogalmazott meg, amely most nagyon aktuális: a reménytelenségből próbált reményt varázsolni. Véleménye szerint ugyanolyan reménytelenségben élünk mi itt és most, s ezt a hangulatot próbálta meg Vörösmarty tónusában a jelenbe varázsolni, s a két korszakot egymással fedésbe hozni. A legnehezebb az volt, hogy egy gondolati szempontból is mérhetetlenül gazdag stílusművésznek a formai megoldásaira, a költészetének aurájára kellett áthangolódnia. Bár Oláh Andrásnak nem ez az első próbálkozása, jól ismert a költő József Attila Születésnapomra című versére hangolt parafrázisa. A pályadíjas Bordal helyett című költemény megírásában a hasonló korhangulat és a hasonló közérzet segített. Hogy mennyire sikerült, azt majd az olvasó dönti el – véli Oláh András. Eddig a hivatalos ítészek – a zsűri tagjai, Ács Margit író, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Román József tanár – olvasták, de hamarosan napvilágot lát: a Vár című folyóirat fenntartja magának az első közlés jogát. Az ötvenedik születésnapra megjelent ötven versből álló válogatásban, amelyet Oláh András barátainak biztatására állított össze, ez a vers értelemszerűen még nem szerepel. Ebben a költő megpróbálta az 1984-es pályakezdési szakasztól kezdve a legfrissebb versekig minden reá jellemző költeménytípust felvillantani, vállalva az eklektikus összképet is, Közjáték vagyunk címmel. S egészen frissen látott napvilágot egy, a Szép versek antológiához hasonló Arcok és énekek sorozat idei kiadása Madár János szerkesztésében, a Rím Könyvkiadó gondozásában, amelyben Oláh költeményével és pályakép-bemutatásával is találkozhatunk.