EP-vizsgálat a nyelvtörvény ügyében?

Kisebbségi biztosra van szükség. Gereon Schuch, a Német Külpolitikai Társaság közép-európai szakértője szerint az uniónak kisebbségi biztosra van szüksége. Az utóbbi hetek szlovák–magyar konfliktusa világossá tette, hogy az Európai Bizottságnak mielőbb egy, az unión belüli kisebbségi kérdésekkel foglalkozó biztosra van szüksége. Az unió számára ez megfelelő hatáskört biztosítana ahhoz, hogy egy ilyen helyzetben cselekvőképes lehessen. Körvonalazni kell azt, hogy a biztoson keresztül a bizottság miként avatkozhat be a nemzeti kormányok ügyeibe – mondta Schuch a távirati irodának. (MTI)

Garantálnunk kell mindig a kisebbségi jogokat, mert az emberi jogok nagyon fontosak az Európai Parlamentnek – jelentette ki Jerzy Buzek, az EP néppárti elnöke, aki Szili Katalinnal tartott tegnap reggel sajtókonferenciát Brüsszelben. A lengyel elnök hozzátette: nemcsak arra nyitott, hogy Szili Katalin meghívásának eleget téve ellátogasson Magyarországra, de arra is, hogy Budapesten és Pozsonyban tárgyaljon a szlovák nyelvtörvény okozta konfliktus rendezéséről. Jerzy Buzek már EP-elnökké választását követően is elmondta, hogy a szlovákiai magyarok alapvető jogait sértő államnyelvtörvény európai ügy.
Szili Katalin házelnök négypárti delegáció élén kezdte meg azt a tárgyalássorozatát Brüsszelben, amelynek során az EP elnökén kívül a küldöttség tegnap találkozott az EP frakcióvezetőivel, valamint Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság igazságügyért, szabadságjogokért és biztonsági kérdésekért felelős biztosával, e bizottság alelnökével. A küldöttség tagjai Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője és Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese.
Az EP elnöke a sajtó előtt, élesen ellentmondva az Európai Bizottság eddigi, beavatkozást elutasító álláspontjának, kijelentette: az Európai Parlament nem-csak abban tekinti magát illetékesnek, hogy vizsgálja a nyelvtörvényt, de abban is, hogy ha a vizsgálat eredményeként ütközést találnak az uniós joggal, akkor az EU szerveinek „kötelességük jogi lépéseket tenni”. Szili Katalin elmondta, a szlovák államnyelvtörvény sérti a koppenhágai kritériumokat, a lisszaboni szerződést, valamint számos európai jogot és egyezményt. Lapunk azon kérdésére, hogy vajon a konfliktust kiváltó szlovák lépéshez nem já-rult-e hozzá az, hogy szocialista politikustársai Európában példátlan módon nemzetközi fórumokon többször saját honfitársaik egy részét szélsőségesnek bélyegezték, Szili Katalin azt felelte, most az a fontos, hogy a négy parlamenti frakció vezetője ott áll mögötte. A delegáció ma az EP magyar képviselőivel tárgyal, majd továbbutazik Hágába, ahol Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával és Gerdi Verbeettel, a holland képviselőház elnök asszonyával tárgyalnak. Jacques Barrot, az Európai Bizottság szabadságjogi és igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke személyes szerepvállalást, segítséget ígért a nyelvtörvény ügyében a magyar delegációnak. Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője külön közleményben jelentette be, hogy az európai liberálisok egyik vezető személyiségét fel fogja kérni, készítsen tárgyilagos jelentést az ügyről.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint reális a veszélye annak, hogy Magyarország addig feszíti a húrt Közép-Európában, míg háborús konfliktust nem vált ki. Slota ezért az eddiginél sokkal határozottabb fellépést vár el a szlovák külügyminisztériumtól Magyarországgal szemben. Az államnyelvtörvény elleni tiltakozásával egyedül maradt az MKP, az ellenzéki szlovák pártok is bírálják kezdeményezését. A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint a szlovák–magyar viszony rendezéséhez párbeszédre van szükség, nem nagygyűlésekre. „Az a tény, hogy a dunaszerdahelyi megmozdulásra a szlovák alkotmány napján került sor, érzéketlen provokáció” – áll a párt nyilatkozatában. Tomás Galbavy, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió parlamenti képviselője feleslegesnek tartja az államnyelvtörvény módosítását, amelyet rosszindulattal fogalmaztak meg, hiszen feszültségeket szít, de nem ért egyet az MKP szervezte nagygyűlés megtartásával sem.
Vezércikk a 7. oldalon