Felnőtt korukban az emberi környezetben szocializált farkasok ugyanolyan sikeresen követik a kézjelet, mint a kutyák. Ez arra utal, hogy kölyökkorukhoz képest jobban kontrollálják a viselkedésüket, és hajlamosabbak elfogadni az embert szociális partnerként – állapította meg az a világon egyedülálló magyarországi kutatás, amelyről nemrégiben számoltak be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológiai Tanszékének munkatársai. A Családi kutya program meglepő eredményére reagálva a rangos Science tudományos folyóirat két írást szentelt a magyar kutatóknak és az általuk elért nemzetközi sikereknek.
A kutyaelme képességeit a világon először 1994-ben, Csányi Vilmos vezetésével kezdték el vizsgálni, azóta már nemcsak Európában, hanem az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Amerika számos országában elkezdődtek az ilyen kutatások. Olyannyira, hogy tavaly nyáron már 250 külföldi viselkedéskutató érkezett Budapestre, az első e témával foglalkozó nemzetközi konferenciára.
Kubinyi Enikő, az etológiai tanszék tudományos munkatársa lapunknak elmondta, a mostani eredmény egy néhány évvel ezelőtt elkezdett kutya-farkas összehasonlító vizsgálat folytatása. Akkor önkéntesek és etológushallgatók tizenhárom farkaskölyköt neveltek fel az otthonukban. Ugyanúgy szocializálták őket, mint a hasonló korú kutyákat, közlekedtek, játszottak, tanultak velük. Végül a viselkedésüket összehasonlították tizenegy hasonló körülmények között élő kiskutyáéval. Az akkori farkaskölykök, hiába nevelkedtek az ember szoros közelségében, a kutyáktól eltérően agresszíven viselkedtek, kerülték az ember tekintetét, mimikájáról, kézjeleiről nem vettek tudomást. Négy évvel később az állatokkal, amelyek jelenleg egyébként egy farkasparkban, az ember gyakori társaságában élnek, megismételték a most meglepő eredményeket produkáló teszteket. Ekkor derült ki, hogy a már felnőtt farkasok figyelnek az emberi jelekre, feladatmegoldási kedvük és készségük pedig látványosan megnőtt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy felnőtt farkassal ugyanúgy együtt lehet élni, mint egy kutyával – magyarázta Kubinyi Enikő –, aki szerint az évek alatt bekövetkezett változás az állatok egyedfejlődésének eredménye. A farkas és a kutya viselkedésének változásai közelebb visznek a humán evolúció megismeréséhez is – folytatta az etológus. Közös ősük körülbelül tizenötezer évvel ezelőtt élhetett, majd a háziasítás hatására fokozatosan kialakult a kutya. Hosszú ideje az ember közelségében él, és sok szempontból hasonló kihívásokkal kell szembenéznie, azaz olyan viselkedési formákat kellett kialakítania, amelyek céljukat és eredményességüket tekintve összevethetők az emberével. (Ezt vizsgálják a kutyák és az egy-három éves gyerekek viselkedésének összehasonlításával is.) A kutya modellként szolgál a humán fejlődés és viselkedés kutatásához is, mert minél többet tudunk meg róla, annál jobban megismerjük magunkat is.
A szelekció során az ember azokat a csökkent agressziójú egyedeket választotta ki, amelyek hajlandók voltak reagálni a jeleire és nem kerülték a tekintetét. Az emberek esetében ugyanez a helyzet: ahhoz, hogy jól tudjanak egymás mellett élni, csökkennie kellett az agressziónak, meg kellett tanulniuk keresni a másik tekintetét és reagálni egymás jeleire.
A magyar vizsgálat hatására farkas-kutya összehasonlító kutatások kezdődtek nemrégiben az Egyesült Államokban, Ausztriában pedig a tanszék egykori munkatársa, Virányi Zsófia közreműködésével hasonló program indult.
Elsőként a világon Tudományos alapossággal először magyar kutatók vizsgálták a kutyát, amelynek a vadon élők állatoktól eltérően természetes közege az emberi közösség. A laboratóriumi tesztek illeszkednek a kutyák mindennapjaihoz, mert ezek alkalmával kielégíthetik a kíváncsiságukat, játszhatnak, és ismerős emberekkel, tárgyakkal találkoznak. A hazai szakemberek vizsgálták először azt is, hogy milyen képességeit használja a kutya, amikor az emberrel vizuális vagy akusztikus jelek segítségével kommunikál, és azt, hogy a farkastól eltérően, miért illeszkedik be könnyen az emberi környezetbe. Két évvel ezelőtt elkészült a kutya genetikai térképe, így a kutyák vizsgálata közelebb vihet az emberi betegségek okainak megismeréséhez, és esetleges gyógyításukhoz is. Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi kutya program tagjai: Dóka Antal, Gácsi Márta, Kubinyi Enikő, Miklósi Ádám, Pongrácz Péter, és a munkát elindító Csányi Vilmos.
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
