Flandria: tiltott vallási jelképek

Flandria (Belgium holland nyelvet beszélő, Brüsszeltől főleg északra fekvő része) állami tanintézeteinek irányító szerve, a közösségi oktatási tanács úgy döntött, hogy a felügyelete alatt álló 700 iskolában nem engedélyezik sem a vallási, sem az ideológiai jelképeket. A tilalom múzeumlátogatásokra és testnevelési órákra is vonatkozik.

A tanács ezzel akarta elejét venni a hitvitáknak, vagyis a felekezetek támadásainak azon az alapon, hogy őket diszkriminálják. A tiltás értelmében nemcsak az iszlám vallású lányok nem viselhetnek fejkendőt, de éppen úgy tilos a zsidó kipa, a turbán és a kereszt viselése. A tilalom csak azokat az iskolákat nem érinti, amelyek kifejezetten engedélyezték a fejkendőt 2009-re. Esetükben a tilalom jövőre lép életbe.
A tanács indoklásában az olvasható, hogy a döntés tovább erősíti az egyenlőség érzetét és megakadályozza, hogy külső ideológiai jelképek alapján csoportok képződjenek vagy szegregációra (elkülönülés és elkülönítés) kerüljön sor. A döntés nyomán az antwerpeni városi oktatási tanács bejelentette, a városban – amely egyébként Belgium második legnagyobb városa – a katolikus, városi, tartományi és közösségi iskolák mindegyikében betiltja a fejkendők viselését.
Nordine Taouil antwerpeni imám bejelentette, bíróságra viszi a tilalmat, mert a döntés diszkriminatív. Egyben felhívta a muzulmán szülőket, hogy keressenek alternatív megoldásokat – elsősorban iszlám iskolák létrehozásával. Pascal Smet flamand oktatási miniszter erre azt felelte: bárki szabadon létesíthet iskolát, de az iskolákban a szociális keveredés fenntartása jobb megoldás. Az antwerpeni marokkóiak szövetsége is elítélte a döntést, mert az diszkriminatív és elidegeníti a muzulmánokat, ami felgyorsítja a társadalomban már így is meglévő szegregációt. A Szabad Választás (Vrije Keuze) nevű antwerpeni akciócsoport azonnal az utcán kereste a támogatókat a „Tiltsák be a kendőtiltást!” mozgalmukhoz. A Vrije Keuze már saját iskolát is nyitott azon muzulmán gyerekeknek, akik nem hajlandók levenni a fejkendőt az iskolában.
A tilalmat támogatók vezére egy fiatal nő, Verviétoise Karima, aki nagy sikerű könyve (Csak azért is fátyol nélkül) után alakította meg a „Sem kurvák, sem alávetettek” nevén mozgalmát. A vita egész Belgiumra kiterjedt. A franciául beszélő vallon részben az egyes iskolák döntik el, hogy az intézményen belül viselhetnek-e a diákok vallási jelképeket vagy sem. Az Európai Emberi Jogok Bírósága már hozott egy olyan döntést, amely szerint a vallásszabadság bizonyos esetekben korlátozható. Franciaországban 2004 márciusában a parlament hozott törvényt a „laicizmus”, azaz az állam és egyház szigorú elválasztásának védelmére, ami francia alapelv, ellentétben számos más európai ország (Nagy-Britannia, skandináv országok) elveivel és gyakorlatával. E francia törvény értelmében minden látható vallási szimbólum viselése tilos, beleértve az iszlám fátylat, a nagyméretű keresztet és zsidó kipát.