Közpénzfaló utazások

Legalább kétmilliárd forintot költött külföldi utazásokra a lapunk által górcső alá vett öt minisztérium tavaly óta. Figyelemre méltó, hogy a külföldi kiküldetések számát tekintve a környezetvédelmi, a rendészeti és a gazdasági tárca, továbbá a kancellária is messze megelőzi a Külügyminisztériumot.

A tárcák honlapján nyilvánosságra hozott adatokból az derül ki, hogy míg a külügy az idén eddig mintegy száz külföldi utazást bonyolított le, addig a környezetvédelmi tárca 226, a rendészeti 290, a gazdasági 288, a kancellária pedig körülbelül 250 ilyen utat szervezett.
*
Még meghökkentőbb a különbség, ha a tavalyi utazások számát hasonlítjuk össze. Míg a Külügyminisztérium 219 utazásról adott számot, addig a rendészeti minisztérium 949, a gazdasági 1027, a zöldtárca 658, a kancellária pedig körülbelül ötszáz kiküldetésről tett jelentést. Az adatokból az is látható, hogy a gazdasági és a rendészeti tárcánál 2008-ban minden napra csaknem három külföldi utazás jutott. Ráadásul egy-egy utazáson nem feltétlenül egy ember, hanem olykor tekintélyes küldöttség vett részt. A fontos uniós bizottsági ülések, konferenciák, tárgyalások mellett olyan jelentéktelennek tűnő eseményeken is képviseltették magukat a minisztériumok, mint például „a személyi állapot nemzetközi bizottságának ülése”. Máskor pedig azért utaztattak ki egy minisztériumi munkatársat négy napra Portugáliába, hogy „információt cseréljenek a hulladékszállítási rendelet alkalmazásának tapasztalatairól”.
A vizsgált öt minisztérium 2008–2009-ben legalább kétmilliárdot költött utazásokra. A költségek tekintetében a Külügyminisztérium vezet, amely tavaly 686, az idén 324 millió forintot költött, vagyis összesen több mint egymilliárdot. A gazdasági tárca 310, a rendészeti 260, a környezetvédelmi 250, a kancellária pedig 100-200 millió forint körüli összeget fordított külföldi utakra tavaly és az idén.
A botrányos külföldi utazások tekintetében meg kell emlékeznünk Gyurcsány Ferencről. A bukott miniszterelnök előszeretettel használt bérelt különgépeket, ami az adófizetőknek jóval többe került, mintha menetrend szerinti járattal utazott volna. Például 5,4 milliót emésztett fel a prágai és belgrádi repülőútja, 5,2 milliót a 19 fős delegáció élén megtett szarajevói útja, 6,3 milliót a davosi világgazdasági konferenciára, Svájcba tett utazása.
A Kormányszóvivői Iroda rendszerint azzal magyarázta a méregdrága különgépes utazgatást, hogy menetrend szerinti járattal többszöri átszállásra lett volna szükség, ami szerintük megnövelte volna a külföldi tartózkodás költségét.