Óvatos bírálat az EBESZ főbiztosától

Egyelőre nem foglalt egyértelműen állást a szlovák államnyelvtörvény ügyében az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, aki tegnap Budapesten folytatott tájékozódó tárgyalásokat. Knut Vollebaek – aki az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival és Bajnai Gordon miniszterelnökkel is tárgyalt – ugyanakkor kijelentette, noha minden államnak joga van a saját nyelvét törvénnyel védeni, ez soha sem történhet az adott országban élő kisebbségek és azok nyelvhasználatának rovására. „Ez a korlátozás nem vonatkozhat például a mindennapi, hivatali érintkezésre sem” – mondta a ma már Pozsonyban tárgyaló norvég diplomata. Szerinte a szlovák nyelvtörvény bizonyos pontjai kritizálhatók, és a nemzeti kisebbségek körében aggodalomra adnak okot, ám a jogszabály egyes részeit ért bírálatok túlzók.

Bajnai Gordon a Knut Vollebaekkel való egyeztetést követően kijelentette, lehetőség van arra, hogy az EBESZ-főbiztos ajánlásai alapján a nyelvtörvény módosításait felülvizsgálják, a végrehajtási utasításokat pedig úgy készítsék el, hogy az alapján senkit se lehessen indokolatlanul megbüntetni a kisebbségi nyelvhasználatért. „Remélem, a főbiztos állásfoglalása európai mederbe tereli a Szlovákiában élő kisebbségek, az ottani magyarok helyzetét” – mondta a kormányfő. Hozzátette, Magyarország az európai megoldás híve.
*
A szlovák politikusok egyértelműen ferdítettek, amikor Knut Vollebaek EBESZ-főbiztos kijelentéseit idézve közölték, a szlovák államnyelvtörvény teljesen összhangban van a nemzetközi szervezet ajánlásaival, így annak végrehajtását nem kell visszavonni – válaszolta lapunk kérdésére Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke. Németh Zsolt a Knut Vollebaekkel történt tegnapi egyeztetés után elmondta, az EBESZ-főbiztos ma – többek között – ezzel kapcsolatban is tárgyal Pozsonyban. Újságírói kérdésre válaszolva a fideszes bizottsági elnök azt is közölte, Vollebaek értelmetlennek tartja a magyar nyelv használatának büntethetőséget, s ezzel egyetért a Mikulás Dzurinda által vezetett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) is. Kozma József szerint a norvég EBESZ-főbiztos mindent megtesz a szlovákiai magyar kisebbség védelmében, és úgy véli, valódi tennivalója ez ügyben Szlovákiának van. A külügyi bizottság alelnöke ugyanakkor azt is elmondta, a kérdés kapcsán újra ki kell nyitni a kisebbségek védelméről szóló 1999-es szlovákiai szabályozást. Németh Zsolt emellett kitért arra, hogy az egyeztetés Szlovákiával ne a végrehajtásról, hanem – hosszú távon – a jogi szankció visszavonásáról szóljon, és az EBESZ-főbiztos üljön le tárgyalni a Magyar Koalíció Pártjával és az SDKÚ-val is. A külügyi bizottság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hiba lenne lemondani arról, hogy a törvényt vonja vissza Szlovákia. Németh Zsolt egyúttal üdvözölte a négyoldalú (magyar, szlovák, felvidéki magyar és EBESZ) konzultációkat, illetve Jerzy Buzek lengyel EP-elnök háromoldalú egyeztetési ajánlatát. A kisebbségi főbiztos egyébként csak rövid időre jelent meg a sajtó képviselői előtt. Akkor csupán annyit jegyzett meg, hogy minden uniós polgárnak joga van használni anyanyelvét, és fontos a kisebbségek védelme.
Schmitt Pál, az Európai Parlament (EP) alelnöke az EP strasbourgi teljes ülésén elhangzó első napirend előtti első felszólalásában a magyar nyelv használatát korlátozó szlovák államnyelvtörvény ellen tiltakozott. Kijelentette, a közelmúltban Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Hozzátette: az EU még a kulturális és nyelvi sokszínűség melletti kiállása céljából külön biztost is kinevezett. Ezenkívül, mondta Schmitt, a Pozsony által is ratifikált kisebbségi nyelvek európai chartája is garantálja az anyanyelv használatát minden szinten, és ezért az uniós intézmények nem hagyhatják szó nélkül e jogsértéseket, amelyek az európai normákkal ellentétesek. E többnyelvűségért felelős biztos, a román Leonard Orban hétfőn Balázs Péter külügyminiszterrel folytatott találkozóján ismét elhárította az unió illetékességét a „két ország közötti” vitában.
Az Európai Parlament plenáris ülésén Schmitt Pál mellett Gál Kinga néppárti képviselő is felszólalt kifogásolva, hogy Sólyom László államelnököt augusztus 21-én nem engedték szlovák területre, amit példátlannak nevezett az unió történelmében. Gál ezt a pozsonyi lépést elfogadhatatlannak nevezte, és felszólította az Európai Bizottságot vizsgálat lefolytatására. Képviselőtársa, Gyürk András kifejtette, a szlovákiai nyelvtörvény ügyében az EU a homokba dugja a fejét, mert azt hiszi, a vita magától megoldódik. Szájer Józsefnek, az Európai Parlament magyar néppárti delegációvezetőjének a brüsszeli szlovák nagykövetsége előtti augusztus 31-i tiltakozáson tett ígéretét követve az EP költségvetési vitájában felszólaló Surján László képviselő is beszédét a szlovák nyelvtörvény elítélésével kezdte.