Válságstábok a kórházakban

Tarthatatlanul alacsonynak és megdöbbentőnek nevezték az általunk megkérdezett szakemberek az egészségügy jövő évre tervezett költségvetését, amely jelentős elvonással számol az idei összeghez képest. Mindannyian úgy vélik, hogy tovább romlik majd az ellátás színvonala.

Szakmailag alkalmatlan. A pályázati feltételeknek nem megfelelő embereket kíván kinevezni a kórházak élére a Steiner Pál MSZP-frakcióvezető által vezetett lobbicsoport és Demszky Gábor főpolgármester – jelentette ki tegnap Pesti Imre. A Fidesz politikusa úgy véli: az említett politikusok úgy kezelik az egészségügyet, mint ahogy a BKV-val bántak: „korrupciógyanús, lerablást sejtető magatartás” jellemzi őket. Megjegyezte: aki az egészségügyi szakpolitikusok szakmai döntéseit megsemmisíti, az emberéletekkel játszik. (M. B.)

A jelenleginél is rosszabb lesz a helyzet – így kommentálta Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a lapunkban tegnap megjelent cikket, amely szerint újabb elvonás sújtaná az egészségügyet 2010-ben. A lapunk birtokába került költségvetés-tervezet alapján azt írtuk, hogy az ideihez képest több tíz milliárd forintot vennének el az ágazat kasszájából, s a megszorítás szinte minden területet érintene. Varga Ferenc leszögezte: eddig nem is foglalkoztak a jövő évi kilátásokkal, inkább azon gondolkodtak, hogyan tudnák túlélni ezt az évet az emelkedő költségek és a csökkenő finanszírozás mellett. Szerinte még ősszel tűzoltásra lesz szükség, s a kormánynak vissza kell adnia a legutóbb a költségvetésből elvont mintegy 13 milliárd forintot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb fekvőbeteg-ellátó intézményben már válságstábok alakultak, mert egyre több pénzzel tartoznak a beszállítóknak.
– Tarthatatlanul alacsony az egészségügy jövő évre tervezett költségvetése – fogalmazott Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa. Mint azt lapunknak elmondta: ha az említett öszszegnél nem kerül lényegesen több pénz a költségvetésbe, akkor a kormánynak lépnie kell. Nem folytathatja az eddigi magatartását, miszerint ölbe tett kézzel, tétlenül nézi az egyre romló helyzetet, az intézmények vergődését. Be kellene ismernie, hogy az ellátórendszer jelenlegi szerkezetéhez ez a pénz túl kevés. Azonnali megoldási lehetőségként adódik, hogy bizonyos ellátástípusok finanszírozásából kényszerűségből ki kell vonulnia az államnak, vagy át kell alakítania a struktúrát, szűkítenie kell a kórházi kapacitásokat. Bizonyos fekvőbeteg-ellátó intézményeket – ha nem is kell bezárni, de – aktív gyógyítás helyett más tevékenységre, például szociális ellátásra kell használni. Ha ebben nem lép a kormány, akkor az ellátórendszer tagjai önszervező úton alakítják majd újra a „játékszabályokat” – erre utal, hogy a szakma számos szereplője stratégiaalkotó konferenciákat és tanácskozásokat szervez –, ez azonban nem lenne kívánatos, hiszen akkor nem feltétlenül a betegek érdeke kerülne előtérbe, hanem az ellátóké. – Persze a politikai környezet és a közelgő országgyűlési választások nem kedveznek az egészségügy átalakításának – szögezte le Sinkó Eszter. Hozzátette: nehéz az összeomlás pillanatát pontosan meghatározni, de a csőd apró jelei már most is mindennaposak, a minőség egyre romlik, a várólisták egyre hosszabbak.
A jövő évi költségvetési tervezet kapcsán a súlyponti kórházakat képviselő Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, Csiba Gábor hét pontban foglalta össze az ágazat vezetésének legsúlyosabb hibáit. Ezek közül az egyik legfontosabbnak az utóbbi években általánossá váló pénzkivonást nevezte. Felrótta az egészségügy irányítóinak azt a szabályozást, amely szerint a biztosító jelenleg az elvégzett munka egyharmadát az önköltségi ár töredékén fizeti csak ki a kórházaknak, valamint azt, hogy 2007 óta még zavarosabb az intézmények területi ellátási kötelezettsége. Az egészségügyi miniszter súlyos hibájának tartja, hogy az önkormányzatokra mutogat, miközben tudja, hogy a finanszírozás nem az ő kötelezettségük. Azt is kritizálta, hogy a tárcavezető csalónak és az elszámolással bűvészkedőnek titulálja az intézményeket, s erre hivatkozva pénzt tart vissza. Csiba szerint a kilátástalanságot fokozza, hogy az intézkedések mögött nincs átgondolt stratégia. Így kritikus helyzet állt elő, amely azonnali pénzügyi beavatkozást és gyökeres irányváltást tesz szükségessé – vélekedett.
A Fidesz szerint Székely Tamásnak küzdenie kellene az ágazati költségvetés tervezésekor, mert a további több tíz milliárdos forráskivonás súlyos gondokat okoz majd – jelentette ki Mikola István, a párt országgyűlési képviselője tegnap. Úgy vélte, a kabinetnek el kellene mondania, mit akar. Azt csak remélni lehet – tette hozzá –, hogy nem így akarják büntetni az embereket, amiért elutasították az egészségügy privatizációját.
Az egészségügyi tárca közleményben erre úgy reagált: az MSZP-frakcióval történt egyeztetés után a miniszterelnök négy területet jelölt meg prioritásként a jövő évi költségvetésben, egyik az egészségügy. Az ellenzéki párt szakpolitikusa így ismét légből kapott sajtóhírek alapján tájékoztatja a közvéleményt – áll a közleményben.
Székely Tamás kormányon belüli alkupozícióját ronthatja, hogy információink szerint egyre nagyobb esélye van egy befutó hely megszerzésére a jövő évi országgyűlési választásokra készülő MSZP országos listáján.