Tegnap elhunyt a magyar film- és színházművészet egyik legsokoldalúbb képviselője, Bujtor István színművész, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró.
Vele is igazságtalanul bánik a sors, hiszen mindenkinek az jut róla eszébe, hogy ő a magyar Bud Spencer.
Mackós alakja, a nagydarab, szelíd, de erős ember különös sármja, az alkati hasonlóság tette őt először Piedone-Spencer magyar szinkronhangjává. Maga Bud Spencer tanácsolta neki, hogy használja ki a kettejük közötti hasonlóságot, s készítse el az olasz– amerikai Spencer-bunyóbalettek magyar megfelelőjét. Így készült el először a Pogány Madonna, majd a Csak semmi pánik, a Hamis a baba, Az elvarázsolt dollár, valamint a trilógiává bővült Zsaruvér és csigavér. S bár sokan fanyalogtak, Bujtor rendezőként, főszereplőként megteremtette a könnyed, fordulatos, játékos krimivígjáték sajátos magyar variációját. A filmek állandó központi alakja Ötvös Csöpi, a keményöklű, de aranyszívű detektív-fenegyerek, aki kedvenc balatoni tájain, Balatonfüred, Tihany, Pécsely, Klárapuszta, Aszófő, Badacsony környékén osztja az észt, az igazságot és a hatalmas pofonokat a gonoszok nagy rémületére. Filmjeit meggyőződésem szerint azok is szíves-örömest fogyasztották könnyed, nyári délutánokon, hosszú téli estéken, akik hivatalból szigorúan bírálták. Bujtor István filmrendező, főszereplő, Ötvös Csöpi szülőatyja és megtestesítője tudott szórakoztatni, amiért végtelenül hálásak vagyunk neki.
Ami miatt mégis igazságtalannak mondom, hogy a közönség nagy többsége csak a Csöpi-filmek révén ismeri, hogy Bujtor István a magyar film- és színművészet egyik legsokoldalúbb alakja. Végzős közgázos hallgatóként debütált a Karambol című vígjátékban, ahol együtt játszott zseniális, tragikus sorsú féltestvérével, Latinovits Zoltánnal (eredeti neve Frenreisz István, másik testvére Frenreisz Károly, a kiváló zenész). Számos jelentős, komoly filmszerep, A Sortűz egy fekete bivalyért, Az a szép fényes nap, a Fekete gyémántok mellett az igényes magyar kalandfilmeknek volt nélkülözhetetlen hőse és karakterfigurája. Sándor Mátyás, Verne magyar szabadságharcosa immár végérvényesen az ő arcával tűnik fel a képzeletünkben, de hitelesen játszott modern szerepeket, például a Harlekin és szerelmese vagy a Szemüvegesek című magyar film hőseként. Két igazi nagy, színházi alakítása Tennessee Williams A vágy villamosa, valamint Ken Kesey Kakukkfészek című darabjában mintaszerű, akkor is emlékeznünk kellene rá, ha mást nem tett volna le a művészet asztalára.
És most gyászolja Bujtor Istvánt a jeles színművész-rendezőt a Veszprémi Petőfi Színház, a szakma és a közönség. Elárvultan, hiába várja gazdáját a tihanyi kikötőben vitorlás hajója, a Rabonbán és az Ötvös-sorozatból ismert barátok. Isten veled, Csöpi!
Holnap jön az igazi tél!