Nincsenek olajmezőink, nincsenek aranybányáink, a mi névjegyünk a világban a kultúránk és a tudományunk – hangoztatta az Opera Europa soron következő, ezúttal Budapesten rendezett őszi konferenciájának megnyitóbeszédében Hiller István. Az oktatási és kulturális tárca vezetője erőteljesen hangsúlyozta: nekünk itt, Kelet-Közép-Európában minden, ami oktatás, kultúra és innováció, rendkívül fontos. Kultúra, oktatás, innováció – ismételte a miniszter, majd hozzátette: ez a jövőnk. – Minden, ami ezzel kapcsolatos, támogatandó – fogalmazott, pedig kormánya éppen ezeken a területeken spórolt az elmúlt években, illetve készül erőteljes megszorításokra a jövő évi költségvetésben. Hiller István büszkén mesélte azt is, hogy az Ybl-palota megnyitásának napján, 125 éve a kíváncsi, de az Operaháztól és az abban tartózkodó, azt felavató Ferenc Józseftől távol tartott tömeg benyomult az épületbe, hogy megnézhesse belülről is. – Így mindjárt az első napon rendőröknek kellett kiszorítani az érdeklődőket – mondta a tárcavezető.
Az első előadást Ioan Holender tartotta, aki a sajtóval is megosztotta gondolatait. A bécsi Staatsoper igazgatója arról beszélt, hogy miközben mindenki a szponzorációt hangsúlyozza, az állami intézmények bevételük 95 százalékát az adófizetőktől, közpénzből kapják.
– Az emberek pénzéből, akik, ha ezért cserébe kapnak valamit, akkor nem mondják, hogy túl nagy az intézmény támogatása. Holender hangsúlyozta, sok kérdésről lehetne beszélni, de csak két dolog fontos: az, hogy mit és kikkel játszunk az operában. A marketing szerepéről azt mondta: nem vitatja, hogy fontos a csomagolás, de sokkal fontosabb az, ami benne van. Összehasonlította a 140 éves bécsi és 125 éves budapesti Operaház történetét és a közéletben betöltött funkcióját, és hangsúlyozta, hogy ebben a két országban elsődleges jelentőséggel bírnak a kultúrpolitikában alapításuk óta.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
