Ma délelőtt tíz órakor kísérik utolsó útjára Pándi Marianne zenetörténészt, lapunk legendás zenekritikusát a rákoskeresztúri temetőben. A Szabolcsi-díjas tudós, a Hangversenykalauz című népszerű sorozat szerzője hosszú betegség után, szeptember 12-én hunyt el, 85 éves korában.
Pándi Marianne munkáival minden zenekedvelő találkozott élete során, nem csak a szűken vett szakma. Aranytollas újságíróként a hetvenes évek közepétől másfél évtizeden át a Magyar Nemzetnél, majd pedig az Új Magyarországnál sokakhoz hozta közelebb a zene világát érthető nyelvezetű, iránymutató és olvasmányos kritikáival, amelyek maradandóságát az is mutatja, hogy azóta sem tud senki úgy zenekritikát írni lapunknál, hogy lépten-nyomon ne emlegetnék Pándi Marianne, a nagy előd nevét mint viszonyítási pontot a műfajban. A zenekritikát nemcsak művelte, de kutatta is, ebből könyvet is írt, a Száz esztendő zenekritikája nyolc évvel ezelőtt Hangászati mulatságok címmel jelent meg újra. Számos monográfiát írt és fordított, több zeneszerző életrajzát az ő tollából ismerhettük meg magyarul. Foglalkozott az olasz zenetörténettel, ennek eredményeképpen született meg Az olasz zene története és a Monteverdiről szóló, kis alakú könyve, de a huszadik századi orosz zenéről szóló könyvei vagy Ravel-biográfiája is alapolvasmánynak számítanak mind a mai napig. Legnépszerűbb munkája mégis a négykötetes Hangversenykalauz volt, amelynek sikerét mutatja, hogy legújabb kiadását négy évvel ezelőtt jelentették meg.
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten