Aki találkozott már Demeter Józseffel, s hallotta őt bűvölni a hegedűt, örömet érez. Tudja, érzi és cifrázza a dallamot, de számára a muzsikálás kiegészítő tevékenység. Bár Magyarország és Európa számos szegletében is nagy sikert aratott hegedűjátékával, énekével, ő elsősorban költő és prózaíró. Kreativitásának harmadik terepe a grafika: számos magyar íróról és magyar tájról készített portrét, illetve panorámaképet. Versesköteteit úgy nyújta át barátainak, hogy leülteti őket, és a könyv első lapjára „leskicceli” az írótársat.
Jelenlegi szűkebb pátriájában, a Kecskemét közeli Ballószögön keresem fel. Leültet és dől belőle a szó. Magyardellőn született, az egyetemet Bukarestben végezte, ahol négy évig magyardellői dalokat és táncokat tanított az egyetemistáknak. Közben televíziókban szerepelt, járta a világot.
Szülőfaluja, Magyardellő Erdélyben, a Mezőség déli csücskében található, Marosvásárhely és Marosludas között félúton. A száz házat sem számláló, hajdan virágzó falu ma hervadozik. Egyik elbeszélése címe – Vastaliga, avagy mobiltelefon az eke szarván – jelzi, hogy a falusi életformának többet ártott a szép, új modernizációs világ, mint a Ceausescu-diktatúra.
Demeter József 1990-ben elindult szerencsét próbálni „magyarba”, azóta a Kecskemét melletti Ballószögön él a családjával. Az utóbbi három évben írta a Magyardellői napdalok című három verseskötetet. Nem tévedés, nem népdalok, hanem napdalok találhatóak a kötetben. A két korábbi 2006-ban és 2007-ben, a legutóbbi, a harmadik Magyardellői napdalok kötet pedig most látott napvilágot, mindhárom a Hungarovox Kiadó gondozásában. A szójáték találó, a népdalok helyzetábrázoló tónusából bontakoznak ki az erdélyi magyar jelenlét méltóságát kifejező énekek, s eljutnak a lét általános értelmének boncolgatásához is. Mágikus szociografikus verseiben egymástól látszólag nagyon távoli, mégis összefüggő fogalmak kapcsolódnak össze. Egy olyan világ szószólójaként fedi fel a székely néplélek mélyrétegét, amelyet az új világ barbár, technokrata erői reményeink szerint hiába próbálnak megsemmisíteni. Mindig marad belőle valami, amiből újjátermelheti önmagát a hamu alatt parázsként lappangó, de életképes tradíció, a sorvadó falu – legalább lélekben. Sajnos – teszi hozzá – a magyar nyelv évében kell szembesülnünk a diszkriminatív szlovák nyelvtörvénnyel is. Magyarországon az angol–amerikai eredetű szavak és kifejezések dömpingje rontja a gyerekek nyelvérzéket. A határon túli magyarságnak pedig a nyelv sorvadásának veszélyével kell szembenéznie. Mérhetetlenül nagy az írástudók felelőssége, védeniük kell a nyelvet, abban a tudatban, hogy az eljövendő nemzedékek a mi verseinkből, novelláiból tudják majd meg, hogyan beszéltek a huszadik század végén és a huszonegyedik század elején magyarul – figyelmeztet búcsúzóul Demeter József.
Üzentek Magyar Péternek: A gyermeknevelés és a gyermekvédelem nem politikai show-műsor