Meglepően nagy mennyiségű víz jelenlétét mutatták ki az indiai Chandrayaan–1 szonda műszerei a Holdon. A kutatóberendezéssel a múlt hónapban megszakadt a földi irányítók kapcsolata, de az addig továbbított adatok elemzésével sikerült bebizonyítani, hogy nem sokkal a talaj felszíne alatt sok helyütt vékony vízréteg van. A legtöbb az északi és a déli pólus közelében, de szinte minden vizsgált helyszínen kimutatható a jelenléte – adta hírül a BBC.
Arra utaló jeleket, hogy a mély és hideg kráterek fenekén vízjég van, már a NASA Deep Impact szondája és az európai Cassini is talált. A Chandrayaan–1 azonban – a NASA által megépített spektrométer segítségével – könnyebben hozzáférhető vízforrásra bukkant, amelynek nagy hasznát vehetik a majdani állandó holdbázis lakói. Amerikai kutatók becslése szerint a felszíni talajréteg egy tonnájából egy liter vizet is ki lehet nyerni. Pontosabb kalkulációra egyelőre nincs lehetőség. A Chandrayaan–1 csak néhány centivel „látott” a felszín alá. A fellelhető mennyiséget az égitest körül keringő amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter fogja felmérni, mert annak a műszerei a felszín alatt csaknem egy méterrel is képesek észlelni a vizet.
A tudósok eddig egyetértettek abban, hogy a Hold – a gyanús krátereket leszámítva – teljesen száraz égitest, az új eredmények ezért igen meglepők. A víz eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók szerint becsapódó üstökösök hozhatták magukkal, a másik hipotézis az, hogy a napszél és az oxigéntartalmú holdkőzetek kölcsönhatásának eredményeként jött létre. A múlt század hatvanas éveiben az Apolló űrhajókkal a Földre szállított holdkőzetek is vizesek voltak. Mivel azonban a köveket tároló tartály megsérült, a NASA azóta sem tudta eldönteni, a Holdon vagy a Földön tapadt rájuk a nedvesség – emlékeztetett a Space.com.
origo.hu
Megszületett a bérmegállapodás, mutatjuk, hogy mennyi lehet a jövő évi minimálbér
