A kálvinizmus kulturális öröksége

Öt évszázad református hagyományát és kultúrkincseit mutatja be a Dunamelléki Egyházmegye kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban a Kálvin-év alkalmából. Az október 30-án megnyíló és február 15-ig látogatható Kálvin hagyománya – Református kulturális örökség a Duna mentén című tárlat túlmutat az egyháztörténeten, a különböző korok kultúrtörténetébe, szociológiájába, illetve a XIX. századi polgári ízlésvilágba is beavat. Az érdekességek között találjuk többek között a németalföldi reneszánsz egyik legszebb alkotásának tartott, Alexandriai Szent Katalin vértanúságát ábrázoló Lucas Cranach-festményt, Arany János nagykőrösi székét, egy Bourbon-falikárpitot, amely Antoine de Bourbon navarrai király és Jeanne d’Albert, III. Johanna, a francia kálvinisták egyik jelentős szellemi vezérének házasságkötéséhez készült, egy hadifogoly bibliáját, Sylvester János Újszövetség-példányait, Mányoki Ádám portréit, Barabás Miklós és Csók István festményeit, valamint egy Kálvin János által szignált átvételi elismervényt is, amely nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló.
A tárlat kitér a jelentős református magyar írók és tudósok szellemi örökségére is, így Sztárai Mihály, Szegedi Kis István, Szenczi Molnár Albert, Arany János, Jókai Mór, Fülep Lajos és Tüdős Klára portréjára, életművére, de átfogó képet ad a templomépítészetről, a szakrális művészetről és a protestáns egyházzenéről is.