Már a róla szóló adatok is sokatmondók. Albert Gábor 1929. október 30-án született Egyházasharasztiban, gyermekkorát ormánsági falvakban töltötte. A kőszegi katonaiskola, majd a pécsi állami gimnázium után a pannon Athénban kezdte egyetemi tanulmányait, aztán járt a budapesti református teológiára, tanári és könyvtárosi oklevelet az ELTE bölcsészkarán szerzett. Regényt, novellát, esszét, mi több, esszéregényt és esszénovellát, tanulmányt, szociográfiát is bőséggel írt. Albert Gábor azok közé a sok műfajú alkotók közé tartozik, akiknél van egy vezérhajó, ami az egész sokágú írott oeuvre-nek értelmet ad, nála ez a költői esszéregény. Már akkor lankadatlan kísérletező, műfajmegújító, intellektuális író volt, amikor ez nem erénynek, hanem tűrt dolognak számított. A hatvanas években szükségképpen kezdte pályáját szerkesztőként, irodalomtörténészként. Könyveiben együtt feszül a szociográfiai hitelesség, a történeti hűség és az álmot, valóságot, idősíkokat boszorkányosan szép stílusban vegyítő költőiség. Ez a csodateremtés az első kötetétől, az 1966-ban megjelent Albérleti szobáktól a legfrissebb munkákig átlengi az Albert-könyveket, amelyeket a Pont Kiadó 2000 óta életműsorozatként rendez sajtó alá. Idén különösen gazdag volt a termés: Csakazértis! (2009), A nymphenburgi herceg (2009), Előtted majdnem végtelen a víz (2009), A szellem napvilága (2009). Megjelenésekor szenzációnak számított az Útvesztők, verőfényben című lengén költői, képeket, benyomásokat elegyítő kisprózakötet, melynek darabjai együtt szürrealista regényremeklést alkotnak.
Emblematikus nagy műve a Királyok könyve is, amelyben Árpád-házi királyokat jelenít meg, többek között IV. Bélát. A klasszikus témát modern, belső monológforma köntösbe öltözteti. A múltban és a jelenben is gyémántkemény hitelességgel örökíti meg a földi és az égi szentségeket a nyolcvanéves remekíró, aki ma is fiatalos lendülettel alkot. Ez pedig egy író számára a legszebb születésnapi ajándék.
Most minden kiderült Magyar Péterről a hangfelvételekből