Blair–Juncker harc az EU-elnökségért

A meglepetések természetesen nem zárhatók ki soha, de „papírforma” szerint a ma kezdődött és holnap záruló uniós csúcstalálkozón nem lesz szó arról, hogy ki képviselje az Európai Uniót azt követően, hogy – és ha – életbe lép a lisszaboni szerződés.

2009. 11. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ok az, mint Cecilia Malmström európai ügyekért felelős svéd miniszter kijelentette, hogy amikor kiderült, a cseh alkotmánybíróság november 3-ra halasztotta a lisszaboni szerződéssel szemben emelt szenátusi kifogások megtárgyalását, hogy a nevekről a konzultációk addig nem kezdődhetnek, ameddig jogilag nem tiszta a helyzet. A legesélyesebbnek az EU elnöki posztjára a brit Tony Blairt és Jean-Claude Juncker jelenlegi luxemburgi miniszterelnököt tartják.
Esélyeik latolgatásának nehézségére jellemző, hogy a Financial Times, az egyik legjobban tájékozott brit lap is ellentétesen értékelte tegnap a két politikus esélyét arra, melyikük képviselje az Európai Uniót a világban. Míg vezércikkében azt írja, Blair és Juncker egymást vetélkedésükkel kiolthatják, más cikkeiben felsorolja, kik támogatják az előbbit. Márpedig ha a britek, a jobboldali francia elnök és Silvio Berlusconi, az ugyancsak jobboldali olasz miniszterelnök a szocialista Blairt támogatják és Merkel német kancellár szintén mellette állhat ki, akár a tegnap esti párizsi Sarkozy–Merkel vacsorai megbeszélése eredményeként, akkor nehezen képzelhető el, hogy a korábbi brit kormányfő miként veszítené el esélyeit.
Ami az uniós fő külpolitikusi posztot illeti, még nincs igazán megfelelő jelölt. Mindkét poszton a kívánt személyekről egy rendkívüli, novemberi csúcson dönthetnek az uniós tagországok vezetői, ha addig végleg elfogadják a lisszaboni szerződést, amelyhez most már nemcsak Pozsonynak, de Berlinnek, Bécsnek és Budapestnek is lesz egy-két szava. Ugyanis a Benes-dekrétumok alóli mentességben való segítségében kezdeti ultrahajlékonyságát láthatóan felülvizsgáló Balázs Péter külügyminiszter is kijelentette, feltételei vannak a szerződésnek akár a prágai, akár a pozsonyi mentessége elfogadásához. Így a szöveg nem utalhat a múltra vagy bármilyen nemzeti törvényre (például a Benes-dekrétumokra), és csak azon tagországra szabad vonatkoznia, ahol a ratifikáció folyamatban van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.