„Éghajlati” EU-csúcs

Tegnap este megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüszszeli találkozója, amelyen megpróbálják előmozdítani az uniós reformszerződés ratifikációs folyamatának befejezését, továbbá kompromiszszumot keresnek a klímavédelemről év végén rendezendő ENSZ-találkozón képviselendő uniós álláspont ügyében.

2010–11-es elnökségi előkészületek. Bajnai Gordon miniszterelnök azt követően, hogy részt vett az Európai Szocialisták (PES) ülésén, majd pedig a jövőre kezdődő spanyol–belga–magyar uniós elnökségi trió miniszterelnöki találkozóján vett részt, társaival, José Luis Rodríguez Zapatero spanyol és Herman Van Rompuy belga miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatót arról, hogy miként képzelik el az uniónak első ízben három ország együttműködésével létrejövő irányítását. Lapunk kérdésére, hogy a témáról hányszor tárgyalt Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, azt felelte, eddig még egyszer sem, de kedden találkozott Németh Zsolttal, a külügyi bizottság elnökével. (L. I.)

Optimistán nyilatkozott a találkozó előtt a reformszerződést illetően a résztvevők többsége, szinte biztosra véve, hogy Csehországban is befejeződik a ratifikációs folyamat, azaz Václav Klaus államfő aláírja a szükséges dokumentumot, legfeljebb ennek időzítése kétséges. Többen jelezték azt is, hogy Csehországnak az EU nem adhat olyan engedményt, amely visszalépést jelentene a szerződésben elhatározottakhoz képest.
A kétnapos találkozó felmutatható sikere vagy kudarca azonban azon múlik majd, születik-e megállapodás arra vonatkozóan, hogy évi 15 milliárd euróval segítik-e a legszegényebb országokat az éghajlatváltozással szembeni harcukban, és hogy ezt az összeget miként osszák el. Az évi 15 milliárd euró összegű segély a 2013-tól kezdődő és 2020-szal befejeződő időszakra vonatkozik. Ehhez jön még 1,5 milliárd eurós összeg 2010 és 2013 között, vagyis a koppenhágai megállapodás aláírását követő három év mindegyikére.
Az Európai Bizottság egyébként az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén évi 100 milliárd euró összegre becsülte a legszegényebb országok finanszírozása szükségletét, valamint 22 és 50 milliárd euró közötti összegre a nemzetközi közfinanszírozások pénzszükségletét. Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Bulgária, Lettország és Litvánia abba nem hajlandók belemenni, mondta Bajnai Gordon egy tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy a szennyezés kritériumát tekintsék a legfontosabbnak a számla elosztásánál.
Ha azonban a csúcson ma nem születik megállapodás a kérdésben, az rossz jel lenne a koppenhágai éghajlati csúcs előtt. Nagy-Britannia évi egymilliárd eurót ajánl, míg Németország a saját hozzájárulását csak Koppenhágában fedi fel.