Hozzávetőlegesen 1300-1400 milliárd forintos „vízözön” marad a szocialista kabinet után, ennyivel több kiadással kell számolnia a következő kormánynak a 2010-es költségvetésben szereplő deficiten felül, így a hiány a várt 3,8 százalék helyett eléri majd a 7,5 százalékot – jelentette ki tegnap Matolcsy György, aki szerint jövő nyárig tarthat csak ki a büdzsé. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségében arra emlékeztetett, hogy 2006-ban is hasonló költségvetéssel futottak neki a választásoknak a szocialisták. Ekkor hivatalosan 4,7 százalékos többletköltekezést rögzítettek, majd a választási év végére a deficit a törvényben rögzített duplájára ugrott fel.
*
Most a 19 060 milliárd forintnyi – egy család számára csaknem nyolcmillió forintot jelentő – államadósság mellett több olyan kiadási tételt is megörököl a következő kormány, amely közlekedési vállalatok és a jegybank veszteségeit, az egészségügy kiadásainak pótlását és az állami garanciavállalások lehívását is tartalmazza. Matolcsy György úgy véli, hogy távolról sem vagyunk túl a válság nehezén, sőt – mint ezt több Nobel-díjas közgazdász és nemzetközi kutatóműhely is feltételezi – még egy újabb visszaesést sem lehet kizárni. A Fidesz szakpolitikusa szerint csak 2013-ban várható fenntartható növekedés hazánkban, addig ugyanis az uniós bővülés kifejezetten alacsony ütemű lesz, és a visszaesésekkel tarkított tartós egy helyben járás sem kizárt.
A következő kormány mozgásterével kapcsolatban Matolcsy szükségesnek tartja, hogy kötni kell a nemzetközi szervezetekkel – így az IMF-fel – egy új megállapodást. Ennek középpontjában négy reform állna: az állam átalakítása, ami forrást teremthet az adó- és járulékreformhoz, ehhez társulna a szakképzési rendszer megváltoztatása, valamint a korrupció elleni fellépés. A legfontosabb feladatok között a hazai vállalatok segítését tartja a volt miniszter, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 2002-ben még a 29. helyen álltunk a nemzetközi versenyképességi listákon, ma pedig az 58. helyre zuhantunk viszsza. A közgazdász szerint ma több szempontból is csapdahelyzetben vergődik az ország: ilyen például a növekvő államadósság és kamatteher, a külföldiek profitkivonása miatti tőkehiány, az alacsony foglalkoztatottság, a közbizalom zuhanása, valamint a társadalmi felhatalmazás nélküli politikai döntéshozatal. Hangsúlyozta: nemzetközi felmérések szerint ma Magyarországé az egyik legigazságtalanabb társadalom.
A következő kormány felzárkózási programját körvonalazva rámutatott: a gazdaság ma dermedt állapotban várakozik, a Magyar Nemzeti Bankban kéthetes kötvényekben állnak a befagyott pénzek, ahelyett, hogy a gazdaság beindítását segítenék. Rámutatott: a gazdaság növekedése a foglalkoztatottság növelésén alapul, ez pedig elvezet a költségvetés egyensúlyához, nem pedig fordítva, ahogy azt a liberális közgazdasági irányzat hívei vélik.
A kitörési lehetőségek közül a kamatcsökkentést és a hitelezés beindítását emelte ki Matolcsy, aki szerint az uniós források okos felhasználásával a beruházásokon és a foglalkoztatottságon egyszerre lendíthetünk. Véleménye szerint az egészségipar, a kutatás és fejlesztés, az építőipar, a megújuló energiára épülő gazdaság, valamint az agrárium lehetnek a növekedés motorjai. A volt miniszter szerint a talpra állásban az egyik legfontosabb szerepet a társadalmi tőke helyreállítása jelentheti. Kopátsy Sándort idézve elmondta: a társadalmi értéket a tudás, az erkölcs és a tehetség szorzata adja, hazánknak pedig mindháromnál van mire építkeznie.
