A köztársaság kikiáltása után két nappal, 1989. október 25-én jelent meg a Magyar Napló első száma. A folyóirat alapítója a Magyar Írószövetség és annak akkori alelnöke, 1990-től elnöke, Jókai Anna Kossuth-díjas író volt. Ő Fekete Gyula és az első szám főszerkesztője, Kulin Ferenc segítségével friss, fiatalos szellemű, a születő demokráciához méltó lapot kívánt teremteni. Tizenöt és fél évvel ezelőtt viszont senki sem jósolt nagy jövőt egy folyóiratnak, amely iránt a kezdeti érdeklődés a minimálisra csökkent. Oláh János főszerkesztő szívós munkával, kiváló szerkesztőtársak, Szentmártoni János, Bíró Gergely, Erős Kinga, Ekler Andrea, Jávorszky Béla, Rosonczy Ildikó, Kovács Nóra, Molnár-Csenge Hajna, Zách Eszter és mások segítségével, a nagynevű kollégák (az emlékező Jókai Anna) s a Kilencek gárda erkölcsi-szellemi támogatásával a Magyar Naplót a jelenlegi folyóirat-paletta egyik legérdekesebb, legmarkánsabb képviselőjévé fejlesztette. A lap szépirodalom-központú fórummá vált, amelynek sikerült rangos világirodalmi rovatot is megteremtenie. Világra jött a Magyar Napló könyvkiadója is. A jelenlegi kormányzattól aligha remélhettek és remélnek támogatást, a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumában lévő írótársak azonban nem hagyták elsorvadni a Magyar Írószövetség lapját. Jókai Anna akár a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként Oláh János főszerkesztővel együtt reméli, hogy hamarosan eljön az idő, amikor a folyóirat- és a könyvkiadók nem lesznek kiszolgáltatva a pénz uralmának. Ugyanis az anyanyelvű irodalom meggyengülése előbb-utóbb az anyanyelv elsorvadásához vezet.
origo.hu
Üzentek Magyar Péternek: A gyermeknevelés és a gyermekvédelem nem politikai show-műsor
