Eleget tettek az Európai Unió tegnap befejeződött csúcstalálkozójának résztvevői Václav Klaus cseh elnök követelésének, aki kijelentette, csak akkor írja alá a liszszaboni szerződést, ha Prága mentességet kap az abban foglalt alapjogi charta alól. Mivel a cseh alkotmánybíróság várhatóan november 3-án hoz döntést a lisszaboni szerződés ellen a cseh szenátus által benyújtott kifogás ügyében, vagyis arról, hogy az EU reformszerződése nem ellentétes-e a cseh alkotmánynyal, Klaus az uniónak kedvező döntés esetén ezt követően – mint ígérte – novemberben aláírja a szerződést, majd annak római letétbe helyezése után december elsejével az már életbe is léphet.
Fredrik Reinfeldt, az unió soros elnökségét ellátó Svédország miniszterelnöke kijelentette, a megállapodást az tette lehetővé, hogy sok európai politikus vezetői erőt és jóakaratot tanúsított. Jiri Weigl, Klaus hivatalának vezetője pedig azt mondta, a köztársasági elnök nagyon jónak találja az elért eredményt, és nem fog több aggályt felvetni a szerződéssel kapcsolatban. Diplomaták szerint a tagállamok állam-, illetve kormányfői által elfogadott formula biztosítja azt, hogy a Benes-dekrétumokat az európai jog nem nyilváníthatja érvénytelennek. Hozzátették, e veszély a cseheken kívül a többi ország szerint nem is állt fenn, mivel a lisszaboni szerződésnek és az ahhoz kapcsolódó alapjogi chartának nincs visszamenő hatálya. A csehek tehát – noha más okból, mint a britek és a lengyelek, akiknek a mentességét a lisszaboni szerződés jelenlegi formája rögzíti – szintén megkapták, amit követeltek. De az ő mentességüket előreláthatólag egy olyan jegyzőkönyv rögzíti majd, amelyet az unió következő bővítésének szerződéses szövege tartalmaz, amit a tagországok mindegyikének ismét ratifikálnia kell. Ez Horvátország és Izland várhatóan 2011-es csatlakozásával lesz esedékes.
A tárgyalópartnerek Brüsszelben megegyeztek abban is, hogy november közepe táján még egy, rendkívüli csúcstalálkozót tartanak, ahol megállapodnak abban, hogy a lisszaboni szerződésben rögzített vezető pozíciókra kiket jelöljenek, elsősorban az Európai Uniót a világon képviselő személyt és az unió vezető külpolitikusát illetően. Franciaország és Németország abban tegnap már megállapodott, hogy az Európai Unió elnökének ugyanazt a személyt jelölik, jelentette ki Nicolas Sarkozy francia elnök, aki hozzátette, annak nevét a kellő időben hozzák majd nyilvánosságra. Azt azonban érzékeltette, hogy a munkáspárti volt brit miniszterelnöknek, Tony Blairnek igencsak gyengék az esélyei. Uniós diplomaták szerint a csúcs után úgy tűnik, Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök a legesélyesebb.
Ami a közelgő koppenhágai éghajlati világ-csúcstalálkozót illeti, a tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel a dán fővárosban. Célul tűzték ki azt, hogy a szegény országokat segíteni fogják a klímaváltozás elleni küzdelmükben, de abban nem tudtak dűlőre jutni, hogy konkrétan milyen összeget fordítsanak erre a célra. Ugyanakkor kompromisszum született abban, hogy a volt szocialista országoknak – amelyek eleinte nem kívántak hozzájárulni a szegény országok támogatásához, azzal is érvelve, hogy ezzel maguknál gazdagabb országokat is segítenének – kevesebbet kell majd fizetniük, azaz hozzájárulási képességüknek megfelelő összeget tesznek be a közös kasszába. Az EU közös álláspontja szerint – amelyet már tavaly elfogadtak – az üvegházhatást létrehozó gázkibocsátást legalább 20 százalékkal kívánják csökkenteni mostantól 2020-ig, vagy pedig akár 30 százalékkal, hogyha eléggé nagyra törő megállapodás születik Koppenhágában.
origo.hu
Otromba módon viselkedett a román államfő Budapesten
