Híven őrzi a Székelyföldön megbecsült jogászházaspár pesti otthona a marosvásárhelyi hajlék összképét. Ahogy számos budapesti utcanév is őrzi a trianoni diktátum után határon túlivá lett magyar régiók, települések, földrajzi nevek, kiemelkedő személyiségek emlékét.
A konkrét munka elkezdését Borbély Bartis Júlia három találkozása motiválta, amelyekből kiderült, hogy a pestiek mit sem tudnak arról, mit jelentenek az utcák nevei. Fogalmuk sem volt, hogy hol van Tusnád, mit jelent a Zsíl, vagy ki volt Csinszka. Mindkét tájegységről, a Zsílről és Tusnádról van Budapesten utca elnevezve, mint ahogy Csinszka utca is létezik. A házaspár ekkor döbbent rá, hogy szükség volna egy olyan ismeretterjesztő könyvre, amelyben szerepelnek mindazok a települések, amelyeket az első világháború utáni határozatok következtében más országokhoz csatoltak, mert úgy tűnik, egyre kevesebben tudják, mi is történt az egykori történelmi Magyarország kétharmadával. S azt sem tudják, miért van Budapesten Pozsony, Kalotaszeg, Újvidék, Uzsoki utca. Hadd tudja meg a járókelő, hogy Nagyszombat, amiről három kerületben utcát neveztek el, a mai Szlovákia területén található. A XVI. században nyomdát állítottak ott, és több nyelven adtak ki könyveket. Pázmány Péter itt alapította azt az egyetemet, ami a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem őse volt. A XIV. kerületben levő Csáktornya park és utca névadója az a délvidéki település, amelynek falai közt Zrínyi Miklós a Zrínyiászt szerkesztette. A burgenlandi Felsőőr települést, amelyről a XIV. kerületben utcát neveztek el, székelyek alapították, akik ott határőri feladatokat láttak el.
Elkezdtek könyvtárakba járni, számos történelmi művet olvastak végig 2003-tól kezdve több mint öt éven át. Talán a megírásnál is nehezebb volt a pályázatok beadásának időszaka, végül csak egy budapesti alapítványtól és a kanadai Orbán Balázs Társaságtól kaptak támogatást. Lexikonokkal együtt használatos, hézagpótló műnek tartja munkáját a házaspár. A könyv elsődleges célja az volt, hogy az olvasónak eszébe juttassa, hogy Márai Sándor, Bartók Béla, Tamási Áron, Ady Endre, valamint az őket megelőző évszázadból Arany, Kazinczy, Babits és még nagyon sokan mások az elcsatolt területek szülöttei.
A mű ugyanakkor főhajtás azok előtt a városatyák előtt is, akik gondot fordítottak arra, hogy az utcanevek őrizzék a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának érzését. És történelmünk hőseinek, vértanúinak is emléket akartunk állítani – fejezte be beszélgetésünket Borbély Bartis Júlia. – Reméljük, hogy könyvünk ráébreszti az olvasót a magyar tudomány, a kultúra, a gazdaság számára eddig rejtett szintjeire is – tette hozzá Borbély Bartis Endre.
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok