Spekulánsokra vetnek ki adót Brazíliában

Kétszázalékos adót vet ki Brazília a spekulatív külföldi tőkére – jelentette be Guido Mantega, a dél-amerikai ország pénzügyminisztere. Az új közteher elsősorban a tőzsdei befektetésekre, illetve a rögzített jövedelmű bevételekre vonatkozik. A miniszter azzal indokolta az intézkedést, hogy így akarják megakadályozni a rövid távú, túlzottan spekulatív befektetéseket, amelyek a börzén könnyen buborék kialakulásához vezethetnek. Azt is várják a korlátozó eszköztől, hogy tovább erősíti a brazil nemzeti valutát, a reált a dollárral szemben. A BBC spanyol változatának gazdasági tudósítása is megállapította, hogy a bejelentés után azonnal esni kezdtek a részvények. A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva elnök kormánya évente több mint kétmilliárd dollár bevételre számít a pénzügyi műveletek illetéke (IOF) nevű új adófajtából. A szövetségi adóhivatal viszont – a kormány várakozásával ellentétben – borúlátó, s körülbelül húszszázalékos visszaesésre számít az adóbevételeknél az új közteher miatt. Andrew Walker, a BBC elemzője szerint a reál értéke a dollárhoz képest már most is harminc százalékkal magasabb, s ez a brazil gazdaság erejét bizonyítja. Bár egy éve már látszott, hogy Brazíliát nem kerüli el a gazdasági és hitelválság, idén nyáron már azt is érezni lehetett, hogy az elsők között lábal ki belőle.
A volt chilei szocialista elnök, Ricardo Lagos (2000–2005) pénzügyminisztere, Nicolás Eyzaguirre ugyanakkor figyelmeztette Brazíliát az intézkedés várható veszélyeire. A ma már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) amerikai földrészért felelős igazgatójaként dolgozó volt politikus úgy véli, hogy valamennyi tőkebevételre be kellene vezetni ezt az adófajtát, nem csak egyfélére. A tőkeellenőrzés szakértőjének számító Eyzaguirre egy Sao Paulóban megtartott előadásán elismerte ugyan, hogy az IMF nem dönthet az egyes országok tőkebeáramlásának ellenőrzéséről, de leszögezte, hogy véleményt alkothat róla. Nem ideológiai, hanem pragmatikus szempontból ajánlja ezt, és saját lépéseiért Brazília viseli majd a következményeket. Eyzaguirre egyébként Sao Paulóban mutatta be a térség gazdasági kilátásairól készített IMF-jelentést, amely megállapította, hogy Latin-Amerikában több mint 150 milliárd dollárba kerül majd a gazdasági világválság. Ennek ellenére nemcsak Brazília, hanem a latin-amerikai térség is nagyon megkönnyebbülhet, mert biztosan túljutott a válság nehezén, s az idén a földrész gazdasága csak két százalékkal esik vissza.

A tőkét kell ellenőrizni. A török Dani Rodrik, a Harvard Egyetemhez tartozó John F. Kennedy kormányzati iskola egyik közgazdásza egy mexikói lapnak nyilatkozva elmondta: Malajzia esete jó példa az 1997-es ázsiai válság kivédésére. Ez az ország meggátolta, hogy a külföldi tőke elhagyja az országot. Válaszul az IMF és a Világbank azt közölte Malajziával, hogy magára marad a világgazdaságban, s hasonlóképpen reagáltak a pénzpiacok is. Mégis Malajziának lett igaza, mert talpra állt, részben a tőke ellenőrzése fölötti ellenőrzés révén, és később sem hagyták el a befektetések az ázsiai államot, hiába mondta mindenki az ellenkezőjét.