A kongói mészáros

A 2007-ben alapított Nemzetközi Jog Határok Nélkül (Internationaal Recht Zonder Grenzen) nevű, flandriai (Belgium holland nyelvű része) szervezet Kongó függetlenségének jövőre esedékes ötvenedik évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki, amelyben követeli, távolítsák el II. Lipót néhai belga király valamennyi köztéri szobrát Flandriából és Brüsszelből. A királyt a szervezet az emberiség története legnagyobb bűnelkövetőjének nevezi.

A Nemzetközi Jog Határok Nélkül (NJHN) hangsúlyozza a szervezet célját, amelyet a jogtörténet nagy alakja, a holland Hugo Grotius 1625-ben fogalmazott meg De jure belli ac pacis libri tres (A háború és béke jogáról írt trilógia) című könyvében a nemzetközi jog univerzális alkalmazásáról. A közlemény leszögezi, Hágában 2002 óta működik a Nemzetközi Büntetőbíróság, amelynek célja az, hogy az emberiség elleni bűnök, a népirtás és háborús bűnök ellen vegye fel a harcot. Ezenkívül – utal rá a szervezet – 1993-ban Belgiumban elfogadták az emberiség elleni bűnökről és a háborús bűnökről szóló törvényt, amelyet 2003-ban módosítottak. Ennek értelmében Flandriának és Brüsszelnek el kell távolítania II. Lipót valamennyi szobrát, hiszen a király minden idők legnagyobb népirtását hajtotta végre.
Az NJHN leszögezi, Kongóban a 20. század elején megkezdődött belga uralommal 23 éven át öldökölték a rabszolgasorba hajtott kongóiakat a legszörnyűbb módon, beleértve a lefejezést, a kézlevágást és a kínzások legborzalmasabb módszereit. Az áldozatok számát eltérően becsülik meg, áll a közleményben, amely idézi Adam Hochschildt, a Berkeley Egyetem történészének 1999-ben megjelent kötetét, ahol a veszteséget tízmillióban állapítja meg, míg az Encyclopaedia Britannica szerint a 20-30 millió kongóiból csupán nyolcmillió maradt meg.
II. Lipót ismertebb szobrai a belga fővároson kívül a flandriai Halle, Gent és Ostende városaiban állnak. A nemzetközi jog univerzális elismerésén dolgozó szervezet sikerrel perelte Halle városát, amely a volt uralkodó szobra mellett kénytelen volt elhelyezni egy, annak bűntetteire figyelmet felhívó szöveget. Lapunk azzal a kérdéssel fordult Roel van der Stighelenhez, a szervezet szóvivőjéhez, hogy ha szervezetüknek a nevében is szerepel a „határok nélkül” kifejezés, miért nem követelték a népirtó király szobrainak eltávolítását egész Belgium területéről? A szóvivő elmondta, Belgium rendkívül „bonyolult” ország, és az első lépéseket szűkebb pátriájukban kívánták megtenni, de további kezdeményezéseket is terveznek, miután pontosan feltérképezik, hol találhatók a tömeggyilkos király szobrai Vallóniában, vagyis az ország francia nyelvűek lakta részében.