Felszívódott, eltűnt. Sokan kétségbe vonják, hogy egyáltalán él-e még. Oszama bin Laden tartózkodási helyéről kevesen tudnak a világon. Utoljára nyolc éve tudták, hogy az afganisztáni Tora Bora hegy barlangrendszerének titkos járataiban bujkál. Elfogásához sohasem álltak közelebb az amerikai katonák, egy puskalövésre volt. De kicsúszott a kezükből. És köddé vált. Néha-néha magnókazettán küld üzeneteket, aztán elvétve valamilyen azonosíthatatlan helyről érkezik videofelhívása, amellyel híveiben növeli az eltökéltséget és ellenségeiben a rémületet.
„Az Al-Kaida terrorhálózat vezetőjének hollétéről évek óta nincs megbízható értesülésünk – a múlt hét végén ez az őszinteségében megdöbbentő nyilatkozat hagyta el Robert Gates amerikai hadügyminiszter száját. – Valójában nem tudjuk, hol van Oszama bin Laden. Ha tudnánk, odamennénk és elfognánk” – vonta le a nyolcéves „üldözés” lesújtó következtetését az az ember, aki már az előző elnök, George W. Bush alatt is ezt a tisztséget töltötte be.
A bátor kinyilatkoztatás után az amerikai adófizető polgárok feltehetik a kérdést: vajon mire ment el az a sok tíz- vagy százmillió dollár az eltelt évek során, amelybe Bin Laden üldözése került?
Gates szavai ugyanis az eddig elvégzett munka teljes kudarcának beismerését jelentik. Tudjuk, irdatlan nehéz feladat beépülni az iszlám radikálisok közé, de még megbízható hírhez hozzájutni is róluk. Ám mindez abban a korban történik, amikor akár más földrészről lehet követni műholddal a kiválasztott személyt. A távirányítású, pilóta nélküli repülőgépek videokamerái egyenesben közvetítik a rakétabecsapódás előtti pillanatokat, miközben a több ezer kilométerre lévő kezelőszemélyzet játékkonzolok joystickjeivel irányítja célba a robbanótöltetet.
E „csodás” fegyvereknek azonban van egy hátrányuk: előzőleg meg kell határozni a célt. Amikor valakinek fogalma sincs róla, hol lehet a keresett személy, akkor igen nehéz kivitelezni az amúgy gyerekjátéknak tűnő megtorlást. A hipermodern technikával szemben az Al-Kaida ősi módszert vet be: a titkot. Nyilván csak egy-két személy tudhat arról, hol bujkál a világon leginkább keresett terrorista. Ők a legszűkebb bizalmi kör embereiből állnak, valószínűleg még lebukásuk esetén is sokáig megőriznék a titkot, ami időt biztosíthat a továbbállásra a terrorista vezetőnek. Eddig az ötvenmillió dolláros vérdíj sem hozott semmiféle eredményt. A fanatikus hit a vallásban és az egyetlen vezetőben erősebb, mint itt, ebben az átmeneti létben megteremteni a paradicsom látszatát.
De vajon hol rejtőzhet Oszama bin Laden? Különböző teóriák léteznek. A Tora Bora-i bekerítés elől valószínűleg a pakisztáni Észak-Vazirisztánba szökött. Onnan jár át Kelet-Afganisztánba – legalábbis ezt állítja James Jones amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Időnként átruccan – jelentette ki a múlt hét végén Jones. A pakisztáni vezetés ugyanakkor határozottan cáfolja, hogy hazájában lenne a terrorvezér rejtekhelye. Érvelése a következő: az idén nyáron a törzsi területek ellen indított nagyszabású kormányzati támadás olyannyira meggyengítette a törzsi kapcsolatokat, hogy a pastuk, ha akarnák, sem tudnák biztosítani Oszamának a vendégszeretetükből adódó védelmet.
A minap a brit BBC Bin Laden esetleges afganisztáni tartózkodási helyéről számolt be. Amerikai hírszerzési információkra hivatkozva azt közölte a médiabirodalom, hogy a kelet-afganisztáni Gazni tartományban vélték felfedezni a rettegett terrorparancsnokot. A forrás egy korábbi Al-Kaida-tag, akinek szavahihető ismerőse számolt be arról, hogy megbeszélést folytatott Oszamával.
Egyes hírszerzői elemzők azt sem zárják ki, hogy valamelyik afgán határhoz közeli pakisztáni városban rejtőzik. A nagy tömeg többszörös védelmet biztosít neki, igaz, jócskán megnöveli a veszélyforrásokat is. A nagyvárosokban sokkal könnyebben boldogulhatnak a helyi és külföldi kémszervezetek, amelyek különösen kíváncsiak minden idegenre. Másrészt viszont Bin Laden megromlott egészségi állapotából – számos betegségben szenved – arra a következtetésre jutottak az elemzők, hogy rendszeres orvosi felügyeletre van szüksége. Erre városban van lehetőség. Mások határozottan elvetik ezt a fejtegetést: ha a terrorista ezt a taktikát alkalmazza, akkor közel jár az öngyilkossághoz.
Az Al-Kaida rég volt olyan gazdag, hogy gond nélkül felállíthatott volna akár egy komplett kórházi műtőt is a rejtekhelyül szolgált barlangokban. A bázis ugyancsak kicsire zsugorodott. Ami mára maradt, az a védjegyként használt Al-Kaida-központ elnevezés. A nemzetközi terrorszervezet mint végrehajtó egység rendkívül meggyengült, elvesztette a befolyását még az iszlám fanatikusok között is. A CIA adatai szerint az utóbbi években elkövetett 33 jelentős radikális muzulmán terrorcselekmény közül csupán hatról bizonyosodott be, hogy a szervezet is részt vett kitervelésében. Ma már amolyan fővállalkozó, csak a nevét adja különböző akciókhoz, és alvállalkozói végzik el a „munkát”. Mivel kis csoport, amely biztonsági okokból valószínűleg mindig változtatja tartózkodási helyét, megelégszik azzal, hogy más terrorcsoportokat ösztönöz, merényleteket sugalmaz, azok végrehajtására sarkall.
Jean-Pierre Filiu, a Franciaországban ismert terrorszakértő megállapítja a közelmúltban megjelent Az Al-Kaida kilenc élete című könyvében: „Az Al-Kaida felszámolására tett kísérletek hosszúak és kétségbeesettek lesznek, de a világ sohasem járt olyan közel céljához, hogy egyszer s mindenkorra eltüntesse a szervezetet, mint 2001 decemberében.” Az amerikaiakat is izgatja ez az időszak: John Kerry korábbi elnökjelölt vezetésével a szenátori vizsgálóbizottság a napokban tette le a jelentését. Ebben megállapítják: a Tora Borához elég lett volna erősítésként néhány tengerészgyalogos-ezredet küldeni, ahelyett hogy az akkori hadügyminiszter, Donald Rumsfeld – bízva az amerikaiak technológiai fölényében – lézer vezérelte bombákkal támadta a hegyet.
Így hagyták meg szabadlábon Oszama bin Ladent, amivel a terrorvezér tovább növelte hatalmas jelkép szerepét. „Azzal, hogy nyolc éve nem semmisítettük meg a csatamezőn az Al-Kaida vezetőjét, egyúttal nem tudtuk legyőzni a világra leselkedő terrorveszélyt sem” – vonta le a végkövetkeztetést a Kerry-jelentés.
Amerikának valóban jobb lenne, ha az „Élve vagy halva!” feliratú körözőplakát felszólításaiból a második valósult volna meg? Az biztos, hogy Bin Laden nélkül nem jött volna létre az Al-Kaida és a tálibok összefogása, ám a dzsihádista ikon nélkül is kialakult volna a tálibok ellenállása a „megszállókkal” szemben. Most legalább van még egy ok, amiért jelen kell lennie a majd százezer fős amerikai seregnek a közép-ázsiai térségben: a vadászat Bin Ladenre.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
