Búcsú Tüskés Tibortól

Tüskés Tibor irodalomtörténészt, aki november 11-én, 79 esztendős korában hunyt el, ma fél kettőtől búcsúztatják írótársai a Pécsi Központi Temetőben. Temetése egy hét múlva, december 8-án, kedden fél kettőkor kezdődik Nagykanizsán a Központi Temetőben.

Tüskés Tibor született, vérbeli irodalomtörténész és szerkesztő, a magyar literatúra áldozatkész közvetítője, szerelmese volt, aki írásaiban különleges költői erővel és érzelmi azonosulással hozta közel az olvasókhoz az általa szeretett, becsült, nagyra tartott alkotókat. Abban a korban, amikor unos-untalan a magyar irodalom megosztottságáról hallunk és olvasunk, felüdülés Tüskés Tibor nagyszerű tanulmányait olvasni. Monográfiát írt többek között Pilinszky Jánosról, Nagy Lászlóról, Kodolányi Jánosról, Veres Péterről, Rónay Györgyről. Egyszerre volt a népi vátesznek, Illyés Gyulának és a filozofikus Weöres Sándornak leghitelesebb magyarázója.
A kiváló irodalmár Szántódon született 1930. június 30-án. 1952-ben az ELTE-n magyar–történelem szakán végzett, Dombóváron, majd Pécsett tanított. Már diákként, majd tanárként is készült az irodalomtörténeti tevékenységre, az irodalmi lapszerkesztésre.
1959–1964 között lehetett a Jelenkor szerkesztője, a lap meghatározó egyénisége. Munkáját bátran, elfogultságoktól mentesen, a minőség bűvöletében végezte. A Jelenkornak a Tüskés-időszak volt a fénykora, a folyóirat ebben az időszakban volt a hivatalos marxista és marxizáló esztétikai szellemi irányzatok ellenségeinek leghitelesebb fóruma, ahol a népi–nemzeti és az európai szellemiség legjobbjai békésen megfértek egymás mellett. Tüskés Tibor legnagyobb bűne mégis az volt a hatalom szemében, hogy a másként gondolkodók mellett közölte a tradicionalizmus legnagyobb formátumú magyar szépírója, Kodolányi János műveit is. 1964-ben leváltották, de soha nem hagyta abba az irodalomszervezést. Meghatározó értékű könyveket írt, eközben mások munkáit is precíz műgonddal szerkesztette. A rendszerváltás után újra lehetőséget kapott, sokáig szerkesztette a Somogy című folyóiratot. Munkáját számos díjjal ismerték el, többek között József Attila- és Arany János-díjjal. Halálának hírét írótársai nehezen dolgozzák fel. Újra elment valaki a nagy önzetlenek nemzedékéből, aki íróként, tanárként, szerkesztőként pótolhatatlan űrt hagy maga után.