Felhevült viták Dániában

Szinte semmiben sem értenek egyet a koppenhágai klímakonferencia résztvevő államai, így egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem születik konkrét számokat tartalmazó megállapodás a globális felmelegedés megállítása érdekében. Soros György üzletember kudarcot vizionál, az EU közben több milliárd eurós segítséget ajánlott a szegényeknek.

Kína, a világ egyik legnagyobb környezetszennyező országa hevesen bírálta tegnap a gazdagabb államok tétlenségét. Szu Vej (Su Wei), a kínai küldöttség helyettes vezetője szerint a gazdag országok ki akarnak térni a kiotói egyezményben vállaltak elől és több felelősséget raknának a szegényebb nemzetekre. Kijelentésével arra a megállapodástervezetre utalt, amelyet a napokban szivárogtatott ki a sajtó. Szu Vej tisztességtelennek nevezte, hogy a tervezet határt szabna a még fejlődésben lévő nemzetek számára úgy, hogy a legfejlettebbek még növelhetik a kibocsátásukat. Szu szerint Koppenhága sikere attól függ, mit mond és mit tesz az Egyesült Államok. A kis szigetországok és a szegény afrikai államok közben jelezték, hogy a kiotói egyezménynél jóval szigorúbb, jogilag kötelező egyezményt akarnak. Kudarccal fenyegeti a konferenciát a fejlődő országok pénzügyi támogatása körül kirobbant vita Soros György szerint. A magyar származású amerikai üzletember úgy vélte, hogy a fejlett országok évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata nem kielégítő. Szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak egy részét a pénzpiaci likviditás biztosítása helyett fordítsák inkább olyan projektek finanszírozására, amelyek a megújuló energiaforrások használatát segítik elő a fejlődő országokban, ehhez 100 milliárd dollárt lehetne előteremteni.
Az európai uniós országok vezetői tegnap már a délután kezdődött csúcstalálkozójuk előtt 2 milliárd eurót „gyűjtöttek össze” a szegényebb országoknak annak érdekében, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelmükben segítsék őket – írta brüsszeli tudósítónk. A koppenhágai csúcson az ipari korszak óta legtöbb károsanyag-kibocsátásért felelős leggazdagabb országokat arra szólították fel, hogy az elkövetkező három évben évi 6,8 milliárd euróval segítsék a szegény országokat. Az unió svéd elnöksége annak ellenére kíván megállapodást összekovácsolni a 6 milliárd eurós segítségről, hogy több ország a gazdasági válságra hivatkozva még nem kötelezte el magát az alaphoz való hozzájárulás mellett.